2014. április 14., hétfő

Pálinkaharc: Az Eu bírósága megtiltotta Magyarországnak az adómentes családi pálinkafőzést



Pálinkaharc: elbukott adómentesség

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adózónán megjelent cikke
1
 

Nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni – mondta ki múlt csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága. 

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kimondja:

„Adómentes jövedéki termék

(3) Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.”

A legálisan 50 liter mennyiségű pálinkafőzés vagy főzetés Magyarországon nagy népszerűségnek örvend, hiszen igen komoly hagyományai vannak az otthoni pálinkafőzésnek. 1980 után az állam maga szüntette meg szeszmonopóliumát, ugyanis az 1982. évi törvényerejű rendelet kimondta: „Gyümölcsből készült pálinka előállításával magánszemély is foglalkozhat.” Kinek a szülei vagy a nagyszülei ne főztek volna otthon pálinkát családi felhasználásra, és ne izgultak volna a fináncok érkezésétől... Sőt az egyik utolsó még épségben lévő várunk – Szepes vár – is egy pálinkafőzés eredményeként robbant fel. Nagy történelme van tehát a szeszfőzésnek itthon és más külföldi országokban is.

Ha Ausztriának, Csehországnak és Németországnak megengedik az otthoni sörfőzést, Szlovéniának pedig a pálinkafőzést, jogos lehet a kérdés: akkor mi miért nem főzhetünk?

Magyarország már az 1990-es évek közepén megpróbált mentességet, illetve átmeneti jövedékiadó-mentességet szerezni, azonban ezt a fenti országokkal ellentétben soha nem sikerült neki. Az 50 literes szabad főzés miatt Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a házi pálinkafőzés bérfőzési szeszadójának eltörlése miatt. Brüsszel szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. Az EU végrehajtó testülete két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy változtasson a szabályozáson, de a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a pálinkafőzés "a magyarság kulturális örökségének része", vagyis nem engedett, így az ügy az Európai Bíróságra került.

Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály (a 92/83/EGK irányelv) harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A pálinka előállítása kapcsán Magyarország által alkalmazott mentesség ezért meghaladja az uniós szabályozás által megengedett mértéket.

Az Európai Unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását. A csatlakozási szerződésben Magyarország vállalta, hogy a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket ötven százalékkal csökkentheti évi ötven liter mennyiségig. Tehát Magyarország arra kapott felhatalmazást, hogy a jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti, azonban a pálinkafőzést nem teheti adómentessé. Egyébként az 50 százalékos szabály is csak 2015-ig lehetett volna alkalmazni, azt követően felülvizsgálták volna. A magánfőzött, illetve a bérfőzött pálinka évi 50 litert meghaladó mennyiségére egyébként az általános szabályok szerinti jövedéki adót, azaz egy hektoliter tiszta alkoholra 333 385 forintot kell fizetni.

Az Európai Unió Bírósága szerint, még ha vannak is olyan tagállamok, amelyekben a párlat házi előállítása jövedékiadó-mentes, az nem mentesíti Magyarországot az uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítése alól. Nem lehet hivatkozni arra sem, hogy esetleg mások is megszegik a közösségi előírásokat, még akkor sem, ha ellenük nem indítottak kötelezettszegési eljárást. Természetesen Brüsszel azt szeretné, ha mindenki főzné továbbra is a pálinkáját némi költségvetési hozzájárulás keretében.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Ezt tegyük, ha felszívódott az adós üzleti partner! Behajthatatlan követelés könyvelése


Ezt tegyük, ha felszívódott az adós üzleti partner

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd adózónán megjelent cikke

2014.04.13., 17:52 Frissítve: 2014.04.13., 08:26 1
 
Felszívódott az üzleti partner, milliós tartozással. Mit tehet a kényszerhitelező, miként vezetheti ki könyveiből a behajthatatlan követelést? Olvasónk kérdésére dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt. 

Olvasónk így foglalta össze helyzetét: Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, „címzett ismeretlen” jelzéssel sorra visszajönnek, itt már gondoltam, hogy a követelés behajthatatlan. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de nincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak, ekkor már biztos voltam benne, hogy a követelés behajthatatlan. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is.

Dr. Szeiler Nikolett válaszában a következőkre bíztatta a kérdezőt: mielőtt teljes mértékben feladnák a küzdelmet a behajthatatlannak vélt tartozás miatt én ügyvédként mindenképpen utána néznék a következőknek:

  • beadtak e beszámolót vagy mérleget, ha igen, abban vannak-e tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb eszközök? Amennyiben vannak, érdemes a céggel szemben felszámolást kezdeményezni. Amennyiben nem adtak be beszámolót, a felszámolás során vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és már az ügyvezető is perelhető ez ügyben,
  • a fizetési meghagyás lehet külföldi fizetési meghagyás is, nagy sikerrel lehet külföldön is érvényesíteni a behajthatatlan követelést,
  • amennyiben az angliai cím megvan, mindenképpen oda is kellene levelet írni,
  • természetesen lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátására is, ebben az esetben az illeték 3 százalék, és mivel nem veszik át a leveleket, nem alakulna perré, nem kellene az illetéket 6 százalékra kiegészíteni, hanem rögtön behajtható a követelés.

Könyvelésből kivezetni a behajthatatlan követelést igen nehéz, Önök esetében az e pont utolsó bekezdése adhat segítséget.

A számviteli törvény a következőket írja erről:

behajthatatlan követelés az a követelés,


a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

Ebben az esetben tehát mindenképp egy eljárásnak, például fizetési meghagyásnak kell megelőznie, amely után következhet a végrehajtás.

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

Ebben az esetben vagy Önök felszámolást indítanak, vagy megvárják, míg más hitelező felszámolást indít a céggel szemben, és a lezárása után vezethető ki a követelés.

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A részben vagy egészben behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként a fordulónapi beszámolóban már le lehet írni. (Szvt. 65.§ (7)) Ez a leírás a válság évei óta (2009) már nem növeli az adóalapot (Tao tv. 8.§ (1) h)). Kár, hogy ez a cikkből kimaradt. Így egy olyan teljesítés árbevétele, ami részben, vagy egészben nem folyt be már a tárgyévben nem fog társasági adót okozni.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.