2015. január 27., kedd

Bt.-k, Kkt.-k figyelem! Közeleg a kötelező cégmódosítás határideje! (2015.03.15.)




  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó, adozona.hu-n megjelent cikke alapján
A betéti társaságok és a közkereseti társaságok az új Ptk. hatálybalépését követően, a létesítő okirat első módosításával egyidejűleg kötelesek a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani. Ha eddig még nem módosították a létesítő okiratot, akkor ezt meghatározott esetekben 2015. március 15-éig meg kell tenniük. 

2015. március 15-ét követően a betéti társaságok és a közkereseti társaságok létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést (2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről, 12. §).

A létesítő okiratot az új Ptk.-val (2013. évi V. törvény) összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat – általános hivatkozásként – a Gt. (2006. év IV. törvény, hatályon kívül) rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles ezt a változást is azon átvezetni.Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a fentiek alapján elkészült társasági határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén ez a mentesség nem alkalmazható.

Azt a céget, amely kötelezettségének határidőn túl tesz eleget, a cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja.

Mit kell tennem, ha betéti társaságom van?Csak példálódzó felsorolást tudunk nyújtani arra, hogy milyen esetekben kell módosítani a létesítő okiratot 2015. március 15-éig, azonban az biztos, hogy ha bármilyen változásbejegyzést hajtanak végre, akkor az új Ptk. szerinti módosítás szükséges. A betéti társaságok is jogi személyek lettek, vezető tisztségviselőjük pedig ugyanúgy ügyvezető, mint a kft.-nél.

A betéti társaságok létesítő okiratai készülhettek minta alapján, illetve egyedileg is. Mivel minden társaság lézesítő okirata más és más, az ügyvédek csak a cégek dokumentumainak átvizsgálása után tudják megmondani, hogy miben kell megváltoztatniuk az okiratot ahhoz, hogy megfeleljen az új Ptk. szabályainak.

A betéti társaságok és közkereseti társaságok létesítő okiratában főként a következőket kell vizsgálni ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy még 2015. március 15-e előtt be kell-e adniuk a változásbejegyzést vagy ráérnek vele az első módosításkor hatályosítani az okiratot (az ügyvezető és a Gt. helyett az új Ptk.-ra hivatkozás miatt).

Kötelező a változásbejegyzés, ha ezeket az eltéréseket tapasztalja a bt. létesítő okiratában:
hirdetés
  • a társaságba belépő tag helytállási kötelezettségére vonatkozó szabályozástól eltérő megállapodás – harmadik személyekkel szemben – nem hatályos az új Ptk. alapján. A régi Gt. lehetővé tette, hogy harmadik személyekkel szemben is hatályos kikötésnek minősüljön.
  • az új Ptk. úgy rendelkezik, hogy a társaság vagyonából nem elégítheti követelését a tag hitelezője. A korábbi Gt. ezt megengedte.
  • az új Ptk. pontosítja azt a szabályozást, hogy semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a tagot a szavazati jogától megfosztja. Ha a cég létesítő okirata evvel ellentétes, módosításra van szükség.
  • az új Ptk. kifejezetten kizárja, hogy olyan személy legyen ügyvezető, aki nem tagja a társaságnak
  • az új Ptk. kimondja, hogy a taggá váló örökös, illetve jogutód nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni.
  • A tagsági jogviszony megszűnése esetén a Ptk. kimondja, hogy semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely az elszámolási kötelezettséget kizárja, korlátozza vagy annak szabályait a Ptk.-ban meghatározottaknál kedvezőtlenebbül állapítja meg. Így tehát, ha a régi létesítő okiratban ilyen rendelkezés szerepelt, ezt szintén módosítani kell 2015. március 15-éig.
A fenti példálódzó felsorolásból is kitűnik, hogy sok mindent kell mérlegelni ahhoz, hogy eldönthető legyen, hogy sürgős módosítás szükséges vagy csak a legközelebbi változásbejegyzés során kell hatályosítani a létesítő okiratot.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2015. január 26., hétfő

EKAER - KISOKOS



December 31-éig kellett várniuk az adózóknak ahhoz, hogy megismerhessék a 2015. január 1-jétől az áfacsalások kiszűrésére és visszaszorítására létrehozott elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) részletszabályait. Összefoglaltuk, kire, milyen kötelezettségeket rónak az előírások.

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

Az EKÁER az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja. Az EKÁER szabályait az adózás rendjéről szóló törvény és az 51/2014 NGM-rendelet tartalmazza.
Bejelentési kötelezettség
Regisztrálni elsődlegesen a magyarorszag.hu oldalon az ügyfélkapu segítségével tudnak, majd a bejelentkezéshez az ekaer.nav.gov.hu kezdő oldalát kell használni.

Közúti fuvarozással járó tevékenységet kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER) számmal rendelkező adózó folytathat 2015. január 1-jétől a következő esetekben:

Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó

a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatal,
b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitel,
c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés.

Első adóköteles termékértékesítést: belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés adóköteles. Első adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés adóköteles legyen, nem kell EKÁER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKÁER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem.

Ki a végfelhasználó? Az Art. végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja.
A fenti esetekben az EKÁER-szám megállapítása érdekében kötelesek adózók az állami adó- és vámhatósághoz az adózás rendjéről szóló törvény 11. számú melléklete szerinti adattartalommal bejelentést tenni. ( www.ekaer.nav.gov.hu )
A bejelentésre az EKÁER elektronikus felületén kerül sor, minden egyes bejelentéshez (fuvarozáshoz) külön azonosító számot (EKÁER-számot) állapít meg az állami adó- és vámhatóság. Az EKÁER-szám érvényességi ideje 15 nap. Az EKÁER-számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során e személy is rendelkezzen az azonosító számmal.

A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKÁER-számot állapít meg a számára.

A fuvarozás megkezdése előtt kinek kell bejelenteni és mikor a szállítást?a) Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYAROSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN
- termékbeszerzés esetén a címzett,
- termékbeszerzéstől eltérő egyéb cél esetén az átvevő
jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig.

b) MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN
Az Art 22/E § (8) bekezdés b)-e), h)-j) pontjaiban meghatározott adatokat az EKÁER szám megállapítása érdekében
- értékesítés esetén a feladó,
- értékesítéstől eltérő egyéb cél esetén a terméket felrakodó
jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKÁER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.

c) BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN

Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítés esetén, a 22/E § (8) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott adatokat az EKÁER-szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKÁER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.

Fontos, hogy az az Art. 22/E § (8) bekezdésének k) pontjában szereplő rendszám adat nem szükséges az EKÁER-szám megállapításhoz, azonban a rendszámot is legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig be kell jelentenie a címzettnek, vagy az átvevőnek.

Az ekaer.nav.gov.hu oldalon a NAV az EKÁER-számot az EKÁER felületen való rögzítést követően azonnal megállapítja, és azt az adózó megkapja, feltéve, ha a szám igényléséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel.

Saját áru mozgatása esetében nem áll fenn a bejelentési kötelezettség, ha az belföldön történik.

Ha a saját áru mozgatása kizárólag belföldön történik, úgy az után nem áll fenn bejelentési kötelezettség. Továbbá, ha az adóalany belföldi telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja a saját termékét, nem kell EKAER számot igényelni. Ha azonban az adóalany a terméket olyan telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja, amelyek közül az egyik az Európai Unió más tagállamában található, a bejelentési kötelezettség az egyéb célú behozatal, illetve egyéb célú kivitel okán fennáll.

Az EKÁER-szám az érvényességi idején belül módosítható! Így például ha kiszállítás közben elromlik az autó, másik autóval is fuvarozható a termék, ilyen esetben a termék kirakodási helyre érkezésének bejelentéséig, illetve az EKÁER-szám érvényességi idején belül a bejelentés módosítható.

- Ha az adóalany a fuvareszközt szerzi be, akkor is fennáll az EKÁER igénylésének kötelezettsége.
- Ha a gépjárművel több címzett/megrendelő részére is végeznek szállítást, akkor annyi EKÁER számnak kell a szállítást kísérnie, amennyi címzett/megrendelő van.
- Ha a fuvarozást átrakodással végzik – például elviszik az árut egy központi elosztó helyre, ahonnan más gépjárművek viszik tovább – akkor az EKÁER-ben a rendszámot módosítani kell vagy a rendszerben több rendszám is felvihető, amennyiben előre tudjuk a rendszámokat.
- Visszáru, azaz az át nem vett termék tekintetében az Európai Unió-Magyarország, és a Magyarország-Európai Unió relációban a visszaútra új EKÁER-számot kell igényelni, tekintettel arra, hogy ez az eset egyéb célú fuvarozásnak minősül. Belföld-belföld relációban azonban hiányzik a nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés, így ilyenkor nem áll fenn bejelentési kötelezettség.
- a bejelentés után az EKÁER-számot a fuvarozóval közölni kell, akár írásban, akár szóban. Az írásos közlés a javasolt, hiszen így az EKÁER-szám igénylőnek lesz arra bizonyítéka, hogy az információt közölte a fuvarozóval.
- Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén az áru megérkezésekor bejelentési kötelezettség nem áll fenn.
- Mentes a bejelentési kötelezettség alól az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kilogrammot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg. Továbbá mentes az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos élelmiszer tömege a 200 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 ezer forintot nem haladja meg, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, tömege az 500 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

Kockázatos élelmiszerek és kockázatos termékekKockázatos élelmiszerek esetén akkor is EKÁER számot kell kérni, ha
• a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 ezer forintot meghaladja,
• illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kilogrammot, vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

Mikor kötelező a kockázati biztosíték nyújtása?Biztosítékot kizárólag akkor kell nyújtani, amennyiben az adózó kockázatos termékeknek
 - az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzését vagy egyéb célú (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történ? behozatalát is) behozatalát,
 - belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítését végzi, és esetében nem áll fenn olyan körülmény, mely alapján mentesülhet a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó:
 - amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
 - amennyiben megfelel a következő feltételek mindegyikének:
      - legalább két éve működik, és
      - szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
      - a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
Mekkora biztosítékot kell nyújtani?A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie bejelentést megelőző 60 napban teljesített
a) bejelentések során megállapított, és az átvételi címre érkezés/felrakodás megkezdésének bejelentésével rendelkező EKÁER számokhoz tartozó termékek, valamint
b) a még érvényes EKÁER számokhoz tartozó termékek
együttes adó nélküli értékének 15 százalékát.

Fontos, hogy az adott napon bejelenteni kívánt termékek adó nélküli ellenértékét is számításba kell venni! Amennyiben az adózó mindkét jogcímen kötelezett biztosíték nyújtására (azaz mind az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékértékesítést és/vagy egyéb célú behozatalt, mind a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítést is megvalósít), úgy a magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.

Milyen adatokat vesz nyilvántartásba az adóhatóság az EKÁER rendszerben?
a) az EKÁER-szám,
b) a feladó adatai (név, adóazonosító szám),
c) a felrakodás címe,
d) a címzett adatai (név, adóazonosító szám),
e) a kirakodás (átvétel) címe,
j) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,
g) termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),
h) az EKÁER-számhoz tartozó termék(ek):
ha) általános megnevezése,
hb) a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
hc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kilogrammban,
hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,
he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
ia) termékértékesítés,
ib) termékbeszerzés,
ic) bérmunka,
id) egyéb cél,
j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár, vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.
k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,
l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,
m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.

Az adóhatóság a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:

a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKÁER számról,
e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.
Következmények EKÁER-számmal kapcsolatos jogsértések esetén
• Hatósági zár

Ha a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely közötti összhang hiánya, illetve egyéb kockázati tényezők indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmi adó alany a nyilatkozattételt megtagadja – az élő állat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatósága szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmaz.

A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár, vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.

• Mulasztási bírság az áru értékének 40 százalékáig

Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az EKAER számmal kapcsolatos kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

• Lefoglalás

Ha az állami adó- és vámhatóság a EKÁER-számmal kapcsolatos kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

Mikortól kell alkalmazni az EKÁER szabályait?A bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A bírságolásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az állami adó- és vámhatóság 2015. február 1-jétől alkalmazza, tehát az EKÁER rendszer bevezetését követően 30 napos türelmi időszak lesz, így mulasztási bírság és lefoglalás helyett figyelmezteti a szabályszegő adózót.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

EU-s cégnyilvántartásokat teszteltünk; elkeserítő eredményre jutottunk





A cégvezetők és könyvelők többsége tudja, hogy a partnercégeket tanácsos szerződéskötés előtt ellenőrizni. Ennek elmulasztása esetén a NAV az adóvizsgálatok, főleg az áfaellenőrzések során könnyen rásütheti egy-egy ügyletre, hogy fiktív. Utánanéztünk, hogy az EU-s országoknak milyen hivatalos cégnyilvántartásai vannak és abból, hogyan szerezhetünk információt.

Használhatatlan cégnyilvántartások
A teszt elkeserítő volt, hiszen éppen az olyan országok cégnyilvántartásai használhatatlanok, amelybéli partnerekkel a magyarországi cégeknek a legtöbb problémája van (például bolgár, görög, román, lengyel). Ezekkel a nyilvántartásokkal az az óriási probléma, hogy kizárólag az adott ország nyelvén érhetőek el. Így ha valaki nem tud bolgárul, románul vagy csehül, akkor nem fogja megtalálni az üzletfelet. Ezeket a cégnyilvántartásokat egyébként az európai igazságügyi portál ajánlja és gyűjtötte össze, bárki számára hozzáférhető a következő oldalon:

https://e-justice.europa.eu/content_business_registers_in_member_states-106-bg-hu.do?member=1

A használhatatlan kategóriába soroljuk a nem létező cégregisztereket is, ilyen például a görög. Görögországban az elsőfokú bíróságok tartják nyilván a jogi személyek eredeti tulajdonosait bejelentő közjegyzői iratok sorszámát, valamint a jogi személyek jogállásában bekövetkező minden további változást (ideértve az új tulajdonosok nevét is). A cégnyilvántartási archívum nagy része a legtöbb elsőfokú bíróságon csak papír alapon hozzáférhető. Ugyanígy a horvát cégnyilvántartást sem találtuk.

A használhatatlan osztályba tartozik szerintünk a svéd cégnyilvántartást is, hiszen információihoz csak a svéd Cégnyilvántartási Hivatallal való telefonos kapcsolatfelvétel útján lehet hozzájutni. Írásbeli tájékoztatást a legtöbb esetben díjfizetés ellenében lehet kérni.

Angol nyelven is elérhető, de nem találtunk meg semmitA másik kategóriába tartoznak azok a cégnyilvántartások, amelyek angol nyelven is elérhetőek, de cégvezető legyen a talpán, aki képes kiigazodni rajta. Ilyen például a belga cégregiszter, amelyen nem találtuk, hogy hova kellene beírni a cégnevet, vagy a cégjegyzékszámot. Az európai uniós igazságügyi portál szerint bármit megtalálhatunk rajta, angolul is, azonban mi 10 perc próbálkozás után feladtuk, hogy akár magát a cégnyilvántartást megtaláljuk. Az olasz cégnyilvántartásban való keresgélést meg kell, hogy előzze egy előzetes regisztráció, azonban működőképes.

Jól működő cégnyilvántartásokSzerencsére találtunk külföldi számára is könnyen használható és jól működő cégnyilvántartásokat is. Ilyen a német, az angol, a francia, a szlovén és személyes kedvencemként a szlovák oldal. Bármilyen szlovák cég rendkívül gyorsan megtalálható egy letisztult, könnyen használható angol nyelvű felületen.

És végül a magyar cégnyilvántartásrólAhová a hivatalos európai igazságügyi portál vezeti a külföldi üzleti partnert, ott szintén nem fog találni semmit angolul vagy németül. Kizárólag magyar oldalunk van:
http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html

Úgy véljük, hogy ezeket a hivatalos céginformációs oldalakat, mint például a magyar oldal is, igazán nem tartana sokáig angolul is hozzáférhetővé tenni. Ráadásul, ha rákattintunk az e-cegjegyzek.hu oldalon Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer, oldalára, ami átváltható angol nyelvre, csak pár mondatot fordítottak le angolra, vagyis a külföldi számára a hivatalos cégnyilvántartásunk használhatatlan.

Felmerül a kérdés, hogy miképp követeli meg a NAV egy-egy adóellenőrzés során, hogy minden információt tudjunk az EU-s partnerünkről, amikor a cégnyilvántartások használhatatlanok.

Gyűjtésünk saját kategorizálásunk szerint az országok hivatalos cégnyilvántartásairól:

Csak az adott ország nyelvén hozzáférhető cégnyilvántartások:
bolgár: http://www.brra.bg/
cseh: https://or.justice.cz/ias/ui/rejstrik
osztrák: http://www.justiz.gv.at/web2013/html/default/home.de.html
lengyel: http://bip.ms.gov.pl/
román: http://www.onrc.ro/index.php/ro/
Ami van angol nyelven is, de ember legyen a talpán, aki kiigazodik rajta:belga: http://economie.fgov.be/
spanyol: https://www.registradores.org/registroVirtual/init.do olasz http://www.registroimprese.it/
Az európai igazságügyi portál ajánl egy másik oldalt is, amelyen pár ország regisztrált, és cégadatokat tesz kereshetővé. Sajnos, ezen az oldalon nekünk regisztráció után se sikerült cégadatot kinyerni. Európai cégnyilvántartás: http://www.ebr.org/

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.