2015. június 19., péntek

Hogyan juthat hozzá a zálog-követeléséhez, ha végrehajt a NAV?

Mit tehet a jelzálogjog-jogosult, ha a tudomására jut, hogy a zálogkötelezett ellen végrehajtást indított a NAV? – kérdezte adozona.hu olvasónk. dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

"Egy cég 2013 májusában zálogjogot alapított egy másik társaság tulajdonában lévő gépjárműre, ezt feltüntették a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) zálogjogi nyilvántartásában is. A jelzálogjog-jogosult cég tudomására jutott, hogy a zálogkötelezett ellen NAV-végrehajtás indult. A fizetési kötelezettségét a jelzálogjog-jogosult céggel szemben sem teljesítette. A kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan tudja a jelzálogjog jogosultja a követelését a zálogkötelezettel szemben érvényesíteni, illetve van-e arra lehetőség, hogy az érintett gépjármű a jelzálogjog-jogosult társaság tulajdonába kerüljön – természetesen értékegyeztetéssel?" – kérdezte olvasónk.


A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról, mely vagyontárgyait terheli zálogjog. A végrehajtó továbbá betekint a MOKK által vezetett nyilvántartásokba, és haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) 114. paragrafusának (1) bekezdése szerint a végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A paragrafusának (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.
A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti. Tehát, amennyiben a NAV végrehajtó nem jelentkezett a jelzálogjog-jogosult cégnél, annak mindenképpenen jeleznie kellene a zálogjogot.
Amennyiben nem foglalta még le a NAV a zálogjoggal terhelt ingóságot, akkor
– közösen értékesíthetik az ingóságot;
– ha zálogszerződés közjegyző útján köttetett, akkor az ilyen közokiratot a zálogjog megnyíltakor a bíróság végrehajtási záradékkal láthatja el, s ez alapján azonnal megindulhat a végrehajtás a zálogtárgy árverése végett;
– végső esetben a bíróságtól kell kérni, hogy jogerős határozatában állapítsa meg, hogy az adós nem teljesített, felszólítja őt – határidő kitűzésével – kötelezettsége teljesítésére.
Amennyiben a bíróság által megállapított határidő is eredménytelenül telik el, a jogosult végrehajtási lap kiállítását kérheti a bíróságtól, és ennek birtokában foganatosítható a végrehajtás, amelyet legtöbbször bírósági végrehajtó végez.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2015. június 18., csütörtök

Mit tehetünk, ha a cég nem jelenti ki székhelyét a lakásunkból?

Adózói kérdés a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodához az adózona.hu oldalról:

Vállalkozás székhelyének törlése

Tisztelt Cím! Lakóingatlant vásároltam, amelyről utólag kiderült, hogy az előző tulajdonos vállalkozásának a székhelye, mely vállalkozásnak adótartozása is van. Mit tehetek, kihez forduljak, hogy ezt a székhelyet töröljék? (A volt tulajdonos nem elérhető.)

Kedves Olvasó!
Sajnos nagyon sok esetben előfordul, hogy a korábbi tulajdonos, a már nem is működő cégét nem jelenti ki az eladott lakásból. Ennek az oka a hanyagságon kívül, hogy a módosítás illeték és közzététel köteles és az ügyvédi munkadíjat is finanszíroznia kell. Természetesen a legegyszerűbb módja a kijelentésnek, ha ezt a régi tulajdonos teszi meg. A bonyolultabb formája az, hogy ír egy törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a cégbíróságnak, amelyben leírja, hogy nem adott engedélyt a régi tulajdonosnak, hogy a lakást székhelyként használhassa.
A törvényességi felügyeleti eljárás szabályait a 2006. évi V. törvény -  a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról - tartalmazza.
A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.
A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
A cégbíróság eljárása kérelemre
Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész,
b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében
ba) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,
bb)a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.
A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell, tehát csatolni kell egy nem hiteles tulajdoni lapot is.
A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
 A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - mely az eljárás okától függően a cégnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható -
a) írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve
b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg.
A cégbíróság intézkedései
A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
- a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,
-megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írja elő,
- ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
- ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki.
Törvényességi felügyeleti eljárásnál egy nagyon hosszú akár évekig tartó eljárásra kell számítania, hacsak nem a figyelmeztetés miatt a régi tulajdonos megváltoztatja a székhelyét.

Üdvözlettel

Dr. Szeiler Nikolett

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.