2018-tól változnak az okirattanúzási szabályok, minden szabálytalanság pénzbírságot fog maga után vonni, a fizetési meghagyás értékhatára 3 millió forint lesz, változik a perszerkezet, a külföldi okiratok fordításának szabálya, a perbeli képviselet szabályai, a meghatalmazás alakisága, a költségkedvezmények és a perköltség, a kézbesítés és a határidő-számítás szabályai, a szakértő kirendelésének szabályai, és decemberben is lesz ítélkezési szünet.
Sokkal nagyobb szükség lesz professzionális jogi képviselőre, mert nagyobb az esély eljárási hibák elkövetésére, egyúttal a per elvesztésére. Cikkünkből kiderül, hogy a mindennapi peres ügyekben milyen változásokat hoz a jövő év.
Az új jogszabály célja a perek lerövidítése és a bírósági gyakorlat törvényi szintre emelése. Mondhatnánk, hogy mindent felejtsenek el a pereskedéssel kapcsolatban, amit eddig hallottak vagy tapasztaltak, és nyissanak új fejezetet a jogviták bíróság előtti rendezésében.
Megszűnik az alperesek kényelmes helyzeteJogi szempontból ez a legjelentősebb változás. Lesz ugyanis egy perindítási szakasz, egy perfelvételi szakasz és csak ezek után jön az érdemi tárgyalási szakasz.
Amennyiben a keresetlevél alkalmas a perre, 45 napja van alperesnek, hogy előterjessze az ÍRÁSBELI ELLENKÉRELMÉT. Nem elég tehát, mint eddig, hogy az alperes eljön az első tárgyalásra és ott perbe bocsátkozik. Még nem beszélhetünk tárgyalásról, még csak annyi történt, hogy a bíróság befogadta a keresetet és kiküldi alperesnek.
Amennyiben az ALPERES NEM VÁLASZOL ÍRÁSBAN 45 NAPON BELÜL, akkor a bíróság kibocsátja ellene a bírósági meghagyást. Erre még lehetősége van ellentmondással élni. DE NEM ELÉG ANNYIT ÍRNI, mint eddig, hogy ELLENTMONDOK, hanem az ellentmondásnak is szigorú alaki szabályai vannak az új polgári perrendtartásban. Ha ezt nem teszi meg, akkor a bíróság helyt fog adni a keresetlevélben foglaltaknak.
Ezek után következik a perfelvételi szakasz, ami kizárólag arról fog szólni, hogy mi a pontos jogvita és MIVEL AKARNAK BIZONYÍTANI. Minden bizonyítási eszközt fel kell tárni ebben a szakaszban, meg kell határozni, hogy mit mivel akar valaki bizonyítani, például: "Kis János tanú ott volt, amikor az alperes elrontotta a bojlerem, ezért kérem őt meghallgatni az eset körülményeire vonatkozóan", vagy például: "szakértő kirendelését kérem a bíróságtól arra vonatkozóan, hogy mennyi az üzletrész értéke."
A PERFELVÉTELI SZAKASZ UTÁN NEM TERJESZTHETŐ ELŐ ÚJ BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNY. Itt tehát "minden puskaport el kell lőni", megszűnik, hogy ítélethozatal előtt még a fél tanú meghallgatását vagy szakértő kirendelését kéri.
Okirati tanúzási szabályok
Megszűnik az alperesek kényelmes helyzeteJogi szempontból ez a legjelentősebb változás. Lesz ugyanis egy perindítási szakasz, egy perfelvételi szakasz és csak ezek után jön az érdemi tárgyalási szakasz.
Amennyiben a keresetlevél alkalmas a perre, 45 napja van alperesnek, hogy előterjessze az ÍRÁSBELI ELLENKÉRELMÉT. Nem elég tehát, mint eddig, hogy az alperes eljön az első tárgyalásra és ott perbe bocsátkozik. Még nem beszélhetünk tárgyalásról, még csak annyi történt, hogy a bíróság befogadta a keresetet és kiküldi alperesnek.
Amennyiben az ALPERES NEM VÁLASZOL ÍRÁSBAN 45 NAPON BELÜL, akkor a bíróság kibocsátja ellene a bírósági meghagyást. Erre még lehetősége van ellentmondással élni. DE NEM ELÉG ANNYIT ÍRNI, mint eddig, hogy ELLENTMONDOK, hanem az ellentmondásnak is szigorú alaki szabályai vannak az új polgári perrendtartásban. Ha ezt nem teszi meg, akkor a bíróság helyt fog adni a keresetlevélben foglaltaknak.
Ezek után következik a perfelvételi szakasz, ami kizárólag arról fog szólni, hogy mi a pontos jogvita és MIVEL AKARNAK BIZONYÍTANI. Minden bizonyítási eszközt fel kell tárni ebben a szakaszban, meg kell határozni, hogy mit mivel akar valaki bizonyítani, például: "Kis János tanú ott volt, amikor az alperes elrontotta a bojlerem, ezért kérem őt meghallgatni az eset körülményeire vonatkozóan", vagy például: "szakértő kirendelését kérem a bíróságtól arra vonatkozóan, hogy mennyi az üzletrész értéke."
A PERFELVÉTELI SZAKASZ UTÁN NEM TERJESZTHETŐ ELŐ ÚJ BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNY. Itt tehát "minden puskaport el kell lőni", megszűnik, hogy ítélethozatal előtt még a fél tanú meghallgatását vagy szakértő kirendelését kéri.
Okirati tanúzási szabályok
Az új Pp. szerint ezentúl a tanúnak az aláírása mellett a nevét és a lakcímét is saját kezűleg olvashatóan oda kell kell írnia, enélkül a magánokirat nem teljes bizonyító erejű.
"325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha /.../ b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét."
Igazmondási kötelezettség
Bármilyen furcsán is hangzik, eddig az igazmondási kötelezettség csak a tanúkat terhelte, a feleket nem, ők „ bármit “ mondhattak. Azonban az új szabályozás szerint már a felek is kötelesek igazat mondani és ha kiderül, hogy hazudtak, akkor kötelező őket pénzbírsággal sújtani.
PénzbírságAz új törvény hemzseg a pénzbírságoktól. Ezzel szeretnék megakadályozni a rosszhiszemű pervitelt, de az eljárási hibákért is pénzbírság jár.
A bírónak ezentúl nem lesz mérlegelési jogköre, hogy kiszabja-e vagy sem a bírságot, a jogszabály kötelezővé teszi ezt számára.
Példaként említenénk, hogy a bíró elleni kizárási kérelmek 99%-a alaptalan, csak az eljárás elhúzására irányulnak. Alaptalan kizárási kérelem előterjesztésénél is kötelező a pénzbírság kiszabása.
Egyébként a bírónak kötelessége folyamatosan felhívni a felek figyelmét a jogszabályváltozásokra, ezért a pénzbírság kiszabása sem fogja váratlanul érni a pereskedőket.
A pénzbírság legmagasabb kiszabható összegét felemelték 1 millió forintra.
"325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha /.../ b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az igazoláshoz az okiraton mindkét tanú elhelyezi az aláírását, továbbá saját kezűleg, olvashatóan feltünteti a nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét."
Igazmondási kötelezettség
Bármilyen furcsán is hangzik, eddig az igazmondási kötelezettség csak a tanúkat terhelte, a feleket nem, ők „ bármit “ mondhattak. Azonban az új szabályozás szerint már a felek is kötelesek igazat mondani és ha kiderül, hogy hazudtak, akkor kötelező őket pénzbírsággal sújtani.
PénzbírságAz új törvény hemzseg a pénzbírságoktól. Ezzel szeretnék megakadályozni a rosszhiszemű pervitelt, de az eljárási hibákért is pénzbírság jár.
A bírónak ezentúl nem lesz mérlegelési jogköre, hogy kiszabja-e vagy sem a bírságot, a jogszabály kötelezővé teszi ezt számára.
Példaként említenénk, hogy a bíró elleni kizárási kérelmek 99%-a alaptalan, csak az eljárás elhúzására irányulnak. Alaptalan kizárási kérelem előterjesztésénél is kötelező a pénzbírság kiszabása.
Egyébként a bírónak kötelessége folyamatosan felhívni a felek figyelmét a jogszabályváltozásokra, ezért a pénzbírság kiszabása sem fogja váratlanul érni a pereskedőket.
A pénzbírság legmagasabb kiszabható összegét felemelték 1 millió forintra.
A perköltség fogalma kibővülA perköltség már minden olyan költséget magába foglal, amely a jog perbeli érvényesítésével összefügg és szükségképpen felmerült, illetve a bíróság előtti megjelenésével összefüggő költségeket is magába foglalja. A jogi képviselő pedig köteles költségjegyzéket csatolni.
Okiratok fordítása
Eddig a bíróság csak az igen költséges hiteles fordítást fogadta el. Az új polgári perrendtartás már elfogadja az okirat egyszerű fordítását. Hiteles fordítást csak akkor érdemes készíteni, ha az ellenérdekű félnek vagy a bírónak kétségei merülnek fel a fordítás helyességéről.
Perbeli képviselet
Bíróság előtt csak kamarai jogtanácsos járhat el (akit az ügyvédi kamara nyilvántartásba vett). Az ügyvédi meghatalmazáson pedig az elfogadom szónak kell szerepelnie, amennyiben nem így szerepel, akkor a bíróság „viszautasítja“ a keresetlevelet.
Egyébként az új jogszabály megváltoztatta a régóta használt szakkifejezéseket is, így lett a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításából a keresetlevél visszautasítása vagy a kézbesítési vélelemből kézbesítési fikció.
Egyebekben a perbeli képviselet körében a notórius pereskedőknek és az egy per alatt 10 ügyvédet "fogyasztóknak" jó tisztában lenni a következő új szabállyal:
a fél választhatja a személyes eljárást vagy a jogi képviselő igénybevételét. Amennyiben jogi képviselővel jár el, csak egyszer térhet át személyes tárgyalásra. Az már nem működik, hogy egyszer ügyvéddel jár el, egyszer személyesen.
Amennyiben személyesen jár el, a kereseti kérelmet nyomtatványon kell előterjesztenie (nem csak a keresetlevelet, de a viszontkeresetet, a beszámítást, és ha alperes, az írásbeli ellenkérelmet is).
Annyi a könnyítés, hogy a személyesen eljáró félnek nem kell megjelölnie az anyagi jogalapot, paragrafust vagy jogi érvelést, elég ha leírja a tényállást például: "a szerelő elrontotta a gázkazánt, kérem kötelezzék arra, hogy javítsa ki."
Kép- és hangfelvétel rögzítése
Az új jogszabály szerint kérni lehet a tárgyalás kép- és hangrögzítését a bíróságoktól. Hivatalból ezt a bíróság is elrendelheti, ha például notórius, agresszív pereskedővel áll szemben. A dolog hátulütője, hogy a bíróságok erre technikailag nincsenek felkészülve, a tárgyalótermek nincsenek olyan technikával felszerelve, hogy egy kamera belássa a bírót és egyúttal a feleket is, vagy egyáltalán csak hangot rögzítsen az egész tárgyalás alatt.
Amennyiben a nyilvános tárgyaláson a médiaszolgáltató kép és hangfelvételt szeretne rögzíteni, akkor köteles lesz igazolni a bíróság felé, hogy a médiaszolgáltató nevében jár el. Mivel már nincs sajtóigazolvány, ezt esetleg munka- vagy megbízási szerződéssel lehet igazolni. Mindenesetre a bíróság vizsgálni fogja, hogy ki áll a mikrofon mögött.
Pervezetés, rendfenntartásA bíró ezentúl megtilthatja kérdés feltevését a tanúnak (például ha az ügyvéd úgy kérdez tőle, hogy a kérdésben benne van a válasz, vagy úgy viselkedik vele, mintha vádlott lenne).
A rendfenntartás körében érdemes megjegyezni, hogy a bíróság meghatározhatja a hallgatóság létszámát, ezek után kevesebbszer fog előfordulni, hogy egy-egy nyilvános tárgyaláson levegőt sem lehet venni, annyian vannak.
A fizetési meghagyásos eljárás értékhatára 3 millió forintra nő
A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, lényege a perelhárítás. Ez az eljárás rengeteg munkát levett a bíróságok válláról.
Főszabály szerint jelenleg csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amely az egymillió forintot nem haladja meg. Ez az összeg emelkedik hárommillió forintra.
Szakértő kirendeléseSzigorodnak a szakértő kirendelésének, illetve a magánszakértői vélemény csatolásának a szabályai.
a) Magánszakértői véleményt csak akkor lehet csatolni, ha arra a fél engedélyt kért a bíróságtól és az engedélyt megkapta. Megszűnik, hogy már a keresetlevélhez magánszakértői véleményt lehessen csatolni. Az engedélyezés körében a bíró mérlegelni fogja, hogy mennyibe kerül a szakértő, ki ő és egyáltalán tudhat-e a kérdésről szakvéleményt adni.
b) Nem változik az a szabály, hogy a bíróságtól lehet kérni igazságügyi szakértő kirendelését, ebben az esetben a szakértői névjegyzékből egy pártatlan szakértőt fog a bíróság kirendelni.
c) Csatolható olyan szakvélemény, amely az eljárással összefügg, például ha a büntetőügyben már volt szakértői vélemény.
Amennyiben a szakértői vélemény ellentmondásos, nem logikus, homályos, nem érthető és azt nem sikerült tisztázni, akkor azt a bíróság nem veheti figyelembe.
Bizonyítási szükséghelyzet
Amennyiben a fél azért nem tud bizonyítani, mert az adatok az ellenérdekű fél birtokában vannak, és a fél igazolja, hogy azokat kérte, de nem kapta meg, akkor a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valónak fogja elfogadni (ha annak tekintetében kételye nem merül fel ).
Így például, ha "titkolózik" a biztosító és nem ad ki adatokat, akkor a fél által elmondottakat valónak fogja elfogadni a bíróság.
A fenti jogszabályi változások csak a jéghegy csúcsát jelentik, ezen kívül rengeteg törvényhely változik, amely nagyon sok lehetőséget biztosít a hibázásra, egyúttal a per elvesztésére.
Ha pereskedni akar, forduljon ügyvédhez, ha pedig beperelték, AZONNAL forduljon ügyvédhez, különben a végrehajtó fog kopogtatni!
A változásokkal egyidejűleg bizonyosan meg fognak nőni az ügyvédi műhibaperek is, ezért nem mindegy, hogy kit választ jogi képviselőnek.
Okiratok fordítása
Eddig a bíróság csak az igen költséges hiteles fordítást fogadta el. Az új polgári perrendtartás már elfogadja az okirat egyszerű fordítását. Hiteles fordítást csak akkor érdemes készíteni, ha az ellenérdekű félnek vagy a bírónak kétségei merülnek fel a fordítás helyességéről.
Perbeli képviselet
Bíróság előtt csak kamarai jogtanácsos járhat el (akit az ügyvédi kamara nyilvántartásba vett). Az ügyvédi meghatalmazáson pedig az elfogadom szónak kell szerepelnie, amennyiben nem így szerepel, akkor a bíróság „viszautasítja“ a keresetlevelet.
Egyébként az új jogszabály megváltoztatta a régóta használt szakkifejezéseket is, így lett a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításából a keresetlevél visszautasítása vagy a kézbesítési vélelemből kézbesítési fikció.
Egyebekben a perbeli képviselet körében a notórius pereskedőknek és az egy per alatt 10 ügyvédet "fogyasztóknak" jó tisztában lenni a következő új szabállyal:
a fél választhatja a személyes eljárást vagy a jogi képviselő igénybevételét. Amennyiben jogi képviselővel jár el, csak egyszer térhet át személyes tárgyalásra. Az már nem működik, hogy egyszer ügyvéddel jár el, egyszer személyesen.
Amennyiben személyesen jár el, a kereseti kérelmet nyomtatványon kell előterjesztenie (nem csak a keresetlevelet, de a viszontkeresetet, a beszámítást, és ha alperes, az írásbeli ellenkérelmet is).
Annyi a könnyítés, hogy a személyesen eljáró félnek nem kell megjelölnie az anyagi jogalapot, paragrafust vagy jogi érvelést, elég ha leírja a tényállást például: "a szerelő elrontotta a gázkazánt, kérem kötelezzék arra, hogy javítsa ki."
Kép- és hangfelvétel rögzítése
Az új jogszabály szerint kérni lehet a tárgyalás kép- és hangrögzítését a bíróságoktól. Hivatalból ezt a bíróság is elrendelheti, ha például notórius, agresszív pereskedővel áll szemben. A dolog hátulütője, hogy a bíróságok erre technikailag nincsenek felkészülve, a tárgyalótermek nincsenek olyan technikával felszerelve, hogy egy kamera belássa a bírót és egyúttal a feleket is, vagy egyáltalán csak hangot rögzítsen az egész tárgyalás alatt.
Amennyiben a nyilvános tárgyaláson a médiaszolgáltató kép és hangfelvételt szeretne rögzíteni, akkor köteles lesz igazolni a bíróság felé, hogy a médiaszolgáltató nevében jár el. Mivel már nincs sajtóigazolvány, ezt esetleg munka- vagy megbízási szerződéssel lehet igazolni. Mindenesetre a bíróság vizsgálni fogja, hogy ki áll a mikrofon mögött.
Pervezetés, rendfenntartásA bíró ezentúl megtilthatja kérdés feltevését a tanúnak (például ha az ügyvéd úgy kérdez tőle, hogy a kérdésben benne van a válasz, vagy úgy viselkedik vele, mintha vádlott lenne).
A rendfenntartás körében érdemes megjegyezni, hogy a bíróság meghatározhatja a hallgatóság létszámát, ezek után kevesebbszer fog előfordulni, hogy egy-egy nyilvános tárgyaláson levegőt sem lehet venni, annyian vannak.
A fizetési meghagyásos eljárás értékhatára 3 millió forintra nő
A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, lényege a perelhárítás. Ez az eljárás rengeteg munkát levett a bíróságok válláról.
Főszabály szerint jelenleg csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amely az egymillió forintot nem haladja meg. Ez az összeg emelkedik hárommillió forintra.
Szakértő kirendeléseSzigorodnak a szakértő kirendelésének, illetve a magánszakértői vélemény csatolásának a szabályai.
a) Magánszakértői véleményt csak akkor lehet csatolni, ha arra a fél engedélyt kért a bíróságtól és az engedélyt megkapta. Megszűnik, hogy már a keresetlevélhez magánszakértői véleményt lehessen csatolni. Az engedélyezés körében a bíró mérlegelni fogja, hogy mennyibe kerül a szakértő, ki ő és egyáltalán tudhat-e a kérdésről szakvéleményt adni.
b) Nem változik az a szabály, hogy a bíróságtól lehet kérni igazságügyi szakértő kirendelését, ebben az esetben a szakértői névjegyzékből egy pártatlan szakértőt fog a bíróság kirendelni.
c) Csatolható olyan szakvélemény, amely az eljárással összefügg, például ha a büntetőügyben már volt szakértői vélemény.
Amennyiben a szakértői vélemény ellentmondásos, nem logikus, homályos, nem érthető és azt nem sikerült tisztázni, akkor azt a bíróság nem veheti figyelembe.
Bizonyítási szükséghelyzet
Amennyiben a fél azért nem tud bizonyítani, mert az adatok az ellenérdekű fél birtokában vannak, és a fél igazolja, hogy azokat kérte, de nem kapta meg, akkor a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valónak fogja elfogadni (ha annak tekintetében kételye nem merül fel ).
Így például, ha "titkolózik" a biztosító és nem ad ki adatokat, akkor a fél által elmondottakat valónak fogja elfogadni a bíróság.
A fenti jogszabályi változások csak a jéghegy csúcsát jelentik, ezen kívül rengeteg törvényhely változik, amely nagyon sok lehetőséget biztosít a hibázásra, egyúttal a per elvesztésére.
Ha pereskedni akar, forduljon ügyvédhez, ha pedig beperelték, AZONNAL forduljon ügyvédhez, különben a végrehajtó fog kopogtatni!
A változásokkal egyidejűleg bizonyosan meg fognak nőni az ügyvédi műhibaperek is, ezért nem mindegy, hogy kit választ jogi képviselőnek.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
