Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Kisokos hitelezőknek!

Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.

Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.

A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez.

A fizetési emlékeztetőben meg kell adni a lejárt számla adatait (számla száma, összege, eredeti fizetési határidő), valamint új határidőt a pénzügyi teljesítésre.

Ha az újabb határidő is eredménytelenül telik el, akkor küldhet egy fizetési felszólítást, ami már kevésbé udvarias, tartalmazza a kamatokat, behajtási költségeket, kötbért és utalást a nem teljesítés jogkövetkezményeire.

Az erre sem reagáló partnerek tartozásaival ügyvédhez fordulhat, aki írhat ügyvédi felszólító levelet, illetve elektronikus úgynevezett „fmh” (fizetési meghagyásos) levelet vagy akár felszámolási eljárást is kezdeményezhet az adóssal szemben.

Már a fizetési késedelem felfedezésekor ajánlott ellenőrizni, hogy az adós cég nem került-e végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá. A behajtási folyamat alatt ezt rendszeresen ellenőrizni kell, mert az elkésett hitelezői igénybejelentéssel rosszabb pozícióba kerülhet, vagy kimarad az eljárásból.

A hitelező fogalmát a Cstv. az alábbiak szerint definiálja:

„c) hitelező:          

ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz-vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.”

Csődeljárás esetén a hitelezőknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől 30 nap áll rendelkezésre, hogy a fennálló követeléseiket bejelentsékaz adósnak és a vagyonfelügyelőnek.  A csődeljárás kezdő időpontja után keletkező követeléseket pedig nyolc munkanapon belül jelenthetik be.

Végelszámolásnál és felszámolási eljárásnál a hitelezői követelések bejelentésére rendelkezésre álló idő a közzétételtől számított 40 nap.

Végelszámolással csak akkor szüntethető meg a vállalkozás, ha a megszűnő társaságnak nem marad kiegyenlítetlen kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ha a végelszámolás rendben lezajlik és a társaság végelszámolással szűnik meg, akkor a hitelezők követelését az eljárás alatt kiegyenlítették. Ha ugyanis a végelszámoló a végelszámolási korrigált nyitó mérleg alapján megállapítja, hogy a cég vagyona nem elég a hitelezői követelések fedezetére és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, akkor haladéktalanul kérelmeznie kell a felszámolási lejárás lefolytatását.

Felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és akkor elégíti ki, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő a hitelezők számára igen fontos, mert annak elmulasztása jogvesztéssel jár és a hitelező követelésének a megszűnését eredményezi.

Kedvezőbb a helyzet, ha a hitelező végelszámolás során késlekedik a követelés bejelentésével. Végelszámolásnál a hitelezői követelés bejelentésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása nem jár jogvesztéssel, de bonyolultabbá válik a követelés behajtása. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A hitelezői igénybejelentésnek tartalmaznia kell a követelés tőkeösszegét és jogcímét, a kamatkövetelést és a kamat számításának levezetését. Csatolni kell hozzá a követelést alátámasztó bizonylatokat (számlákat, szállítóleveleket, teljesítés-igazolásokat), valamint a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló bizonylatot, banki igazolást.

A követelés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező nyilvántartásba-vételi díjként a követelés 1 százalékát, de legalább 5000 forintot és

– csődeljárásban legfeljebb 100 ezer forintot a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára,

– felszámolási eljárásban legfeljebb 200 ezer forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára a bírósági ügyszámra hivatkozással befizessen.

Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet.

A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak.

A választmány megalakításának feltétele:

– csődeljárásban, hogy azt a szavazati joggal rendelkező hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők a szavazatok több mint felével rendelkezzenek,

– felszámolási eljárásban, hogy azt legalább a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával.

Mindkét eljárásra vonatkozóan, ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és a részvételi arány már nem éri el a szükséges mértéket, a választmány a hitelezők számának csökkenésétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha addig kellő számú hitelező csatlakozott.

Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor az lesz a hitelezői választmány, amelyik több hitelezőt tömörít. A működő hitelezői választmányhoz később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók a választmány működésére kötött megállapodás feltételeit vállalják.

A választmány legalább három, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak.

A hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik:

– a választmány jogosultságait,

– a választmányt működtető hitelezők képviseletét,

– a működtetés forrásainak biztosítását,

– a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait.

A megalakulását követő három munkanapon belül a választmány megalakításáról az arról készült jegyzőkönyv és a megállapodás csatolásával értesíteni kell az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.

A választmánynak ügyrendben kell szabályozni döntéshozatalának eljárásrendjét, és azt is, hogy a döntéseihez, intézkedéseihez hogyan kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét. Az ügyrendet öt munkanapon belül kell elfogadni.

A hitelezői választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét és gyakorolja a törvényben biztosított jogait. Például tájékoztatást kérhet az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről, amire az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt nyolc munkanapon belül köteles válaszolni.

Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Áfabajok: vigyázzon a felszámolás során vásárolt vagyontárgyakkal!

Dr. Szeiler Nikolett adozona.hu oldalon megjelent cikke alapján

Jóval a piaci ár alatt lehet hozzájutni a felszámolási eljárás alá vont vállalkozások vagyontárgyaihoz. A jónak hitt üzlet azonban könnyen visszaüthet, ha a vevő nincs tisztában a számlázási szabályokkal, és – akárcsak a cikkünkben említett esetben – tévesen igényel vissza áfát, ami miatt jelentős adóbírságot ró ki rá az adóhatóság.

Esetünkben a vevő termékeket vásárolt egy felszámolás alatt lévő cégtől. Erre úgy került sor, hogy a felszámoló pályázat útján meghirdette az adós vállalkozás vagyontárgyait. A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást és az árverési hirdetményt – a Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg –közzéteheti az internetes honlapján, internetes hirdetési adatbázisban, sajtótermékekben, továbbá az árverés helye szerinti települési polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is. Így bárki licitálhat, pályázhat, és megvehet egy-egy vagyontárgyat.

A vagyontárgy értékesítésénél azonban a felszámoló tévesen állította ki a számlát: egyenes áfával, fordított áfa helyett. Az áfatörvény szabálya szerint a felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany által teljesített értékesítés fordított adózás alá esik. A vevő szintén nem vette észre a hibát, és befogadta a téves számlákat, majd áfával kifizette a megvásárolt terméket.

Az áfatörvény 142. paragrafusának g) pontja szerint azonban az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítéskor a szokásos piaci árat tekintve 100 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. (A szolgáltatásnyújtással is indokolt volt az áfaszabályt kiegészíteni, mivel felszámolás során előfordulhat például vagyoni értékű jog értékesítése is, amelyre eddig nem lehetett a fordított adózást alkalmazni.)

A felszámolás alatti termékértékesítés tehát fordított adózás alá esik, így a számlán feltétlenül fel kellett volna tüntetni a vevő adószámát, a számlát áfa felszámítása nélkül kellett volna kiállítani a vevő részére, és egyértelműen utalni kellett volna arra, hogy az áfát a vevőnek kell megfizetnie, tehát szerepeltetni kellett volna a bizonylaton a „fordított adózás” kifejezést.

Jogesetünkben a vevő az áfabevallásban visszaigényelte a tévesen felszámított áfát. A NAV elkezdte ellenőrizni az ügyletet a bevallások utólagos vizsgálatával. A revizorok megállapították a vevő által elkövetett hibát, és kiszabták az adóbírságot. Bevallások utólagos vizsgálata esetén nincs lehetőség önellenőrzésre vagy javításra, így csak arra van mód, hogy a vevő visszakérje – akár per során is – a jogosulatlanul felszámított áfa összegét a felszámolótól, továbbá jelezze a felszámoló felé az elkövetett számlázási hibát, és kérje annak javítását – amennyiben erre még lehetőség van.

Az adófizetési kötelezettségnek a felszámolás alatt álló adóalanyról a termékbeszerzőre, szolgáltatás igénybevevőjére való áthelyezhetőségének – így a fordított adózásnak – feltétele természetesen, hogy a termékértékesítőre, szolgáltatásnyújtóra és a teljesített ügyletre olyan áfabeli szabályok vonatkozzanak, amelyek alapján az ügyletet ténylegesen terheli olyan adófizetési kötelezettség, ami a termék vevőjére, a szolgáltatás igénybevevőjére áthelyezhető. Így feltétel egyrészt az, hogy az ügylet teljesítője adófizetésre kötelezett legyen, másrészt az, hogy az ügylet maga tényleges adófizetési kötelezettséggel járjon.

Abban az esetben, ha a felszámolás alatt álló adóalany által használt számítógépet vásárolja meg egy vállalkozás, általában fordított adózás alkalmazandó, függetlenül attól, hogy mekkora a számítógép ára, illetve a forgalmi értéke. Nem alkalmazandó azonban fordított adózás a tárgyi eszközként használt számítógép adásvételére akkor, ha a számítógép értékesítése az áfatörvény 87. paragrafusa alapján adómentes, vagyis akkor, ha az értékesítő adóalany a kérdéses számítógépet, kizárólag olyan – az áfatörvény 85-86. paragrafusai szerint – adómentes termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtásához használta, hasznosította, amely miatt a felszámolás alatt álló adóalanyt a számítógép előzetesen felszámított adója tekintetében adólevonási jog nem illette meg.

Miért jó mégis felszámolás alatti ingatlant, termékeket vásárolni?A pályázat útján meghirdetett vagyontárgyakat általában jóval a piaci ár alatt értékesítik, így, aki szeret NAV vagy bírósági végrehajtási liciteken vásárolni, az felkeresheti a felszámolók árveréseit is.

Érdemes azonban odafigyelni, hogy a felszámoló által kért ár ne legyen túl alacsony, mert ilyen esetben a bíróság megállapíthatja a feltűnő értékaránytalanságot, illetve egy kellemetlen NAV-vizsgálat is várhat a cégre. Ez főleg áron alul eladott ingatlanok értékesítésekor szokott előfordulni.

Mi minősül normál piaci árnak?Az áfatörvény alkalmazásában a szokásos piaci ár fogalma alatt az áfatörvény 255. paragrafusában meghatározottak értendők. Ennek megfelelően a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban, a teljesítés időpontjában a termék beszerzőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének fizetnie kell egy tőle független termékértékesítőnek, szolgáltatásnyújtónak.

Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár termékértékesítés esetén nem lehet alacsonyabb a termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél. Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár szolgáltatásnyújtás esetén nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült. Annak számítása során, hogy az ügylet szokásos piaci ára meghaladja-e a 100 ezer forintot, általános forgalmi adót nem tartalmazó értéket kell figyelembe venni.

Megszűnő és maradó kötelezettségÉrdemes tudni, hogy a felszámolt cégek ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban – a felszámoló megkeresésére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján – az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi. Tehát azért sem kell aggódni, hogy terhekkel vásárol meg valaki egy ingatlant vagy más vagyontárgyat, ugyanis az értékesítéssel az említett kötelezettségek törlődnek. 

Tudni kell viszont, hogy a haszonélvezeti jog nem szűnik meg, így jó vigyázni, ha ilyen bejegyzést látnak egy felszámolással érintett cég ingatlanjának tulajdoni lapján.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Ezt tegyük, ha felszívódott az adós üzleti partner! Behajthatatlan követelés könyvelése

Ezt tegyük, ha felszívódott az adós üzleti partner

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd adózónán megjelent cikke

2014.04.13., 17:52 Frissítve: 2014.04.13., 08:26 1

 

Felszívódott az üzleti partner, milliós tartozással. Mit tehet a kényszerhitelező, miként vezetheti ki könyveiből a behajthatatlan követelést? Olvasónk kérdésére dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt. 

Olvasónk így foglalta össze helyzetét: Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, „címzett ismeretlen” jelzéssel sorra visszajönnek, itt már gondoltam, hogy a követelés behajthatatlan. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de nincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak, ekkor már biztos voltam benne, hogy a követelés behajthatatlan. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is.

Dr. Szeiler Nikolett válaszában a következőkre bíztatta a kérdezőt: mielőtt teljes mértékben feladnák a küzdelmet a behajthatatlannak vélt tartozás miatt én ügyvédként mindenképpen utána néznék a következőknek:

• beadtak e beszámolót vagy mérleget, ha igen, abban vannak-e tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb eszközök? Amennyiben vannak, érdemes a céggel szemben felszámolást kezdeményezni. Amennyiben nem adtak be beszámolót, a felszámolás során vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és már az ügyvezető is perelhető ez ügyben,
• a fizetési meghagyás lehet külföldi fizetési meghagyás is, nagy sikerrel lehet külföldön is érvényesíteni a behajthatatlan követelést,
• amennyiben az angliai cím megvan, mindenképpen oda is kellene levelet írni,
• természetesen lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátására is, ebben az esetben az illeték 3 százalék, és mivel nem veszik át a leveleket, nem alakulna perré, nem kellene az illetéket 6 százalékra kiegészíteni, hanem rögtön behajtható a követelés.

Könyvelésből kivezetni a behajthatatlan követelést igen nehéz, Önök esetében az e pont utolsó bekezdése adhat segítséget.

A számviteli törvény a következőket írja erről:

behajthatatlan követelés az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

Ebben az esetben tehát mindenképp egy eljárásnak, például fizetési meghagyásnak kell megelőznie, amely után következhet a végrehajtás.

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

Ebben az esetben vagy Önök felszámolást indítanak, vagy megvárják, míg más hitelező felszámolást indít a céggel szemben, és a lezárása után vezethető ki a követelés.

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A részben vagy egészben behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként a fordulónapi beszámolóban már le lehet írni. (Szvt. 65.§ (7)) Ez a leírás a válság évei óta (2009) már nem növeli az adóalapot (Tao tv. 8.§ (1) h)). Kár, hogy ez a cikkből kimaradt. Így egy olyan teljesítés árbevétele, ami részben, vagy egészben nem folyt be már a tárgyévben nem fog társasági adót okozni.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.