Törvénysértésre buzdítanak egyes szociális szövetkezetek?

Sorra keresik meg a munkáltatókat különböző szövetkezetek azzal, hogy jelentős járulékköltséget spórolhatnának meg, ha dolgozóikat beléptetnék egy szövetkezetbe, és onnan visszafoglalkoztatnák őket – derül ki az olvasóink által feltett kérdésekből. Utánajártunk a szövetkezeti tagi munkavégzésre vonatkozó szabályoknak.

A szövetkezetek felélesztésével a törvényalkotók eredeti célja az volt, hogy a munkából kirekedt, ezért hátrányos helyzetben lévők számára teremtsen munkalehetőséget, így hozzájáruljon a szociális helyzetük javításához. A szövetkezetek azonban nem tudták betölteni a nekik szánt társadalmi és gazdasági szerepet, például nem ösztönözték a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését.

Ezért a törvényalkotó egy újfajta szövetkezetet, a szociális szövetkezetet – amelynek speciális fajtája a foglalkoztatási szövetkezet – keltett életre. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 17. §-a kimondja, hogy foglalkoztatási  szövetkezetnek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja. A foglalkoztatási szövetkezet hátrányos helyzetű tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaerő-közvetítő útján valósítja meg.

Erre a tevékenységre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőre vonatkozó, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szövetkezet saját tagjai esetében munkaerő-kölcsönzési tevékenységet láthat el.

Szövetkezeti tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel.

A fentiek alapján tehát egyes munkáltatók, szövetkezeti tagokat kölcsönözhetnek, így elősegítve a foglalkoztatásukat. A szociális szövetkezetek tagi munkavégzéséhez rendelt kedvezménnyel a törvényhozó szándéka az volt, hogy a szociális szövetkezet a munkanélküliség világából kivezető utat jelentsen.

Tapasztalatok szerint ellenben egyre szaporodik azoknak a szociális szövetkezeteknek a száma, amelyek gazdasági társaságok számára ajánlják fel a tagi munkavégzést. Ezáltal pont az eredeti szándékkal ellenkező hatást érik el, vagyis a munka világából vezetik ki a foglalkoztatottakat a munkanélküli ellátásba, saját cégük gazdasági hasznának növelése érdekében – hívta fel a figyelmet állásfoglalásában a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége.Azon szociális szövetkezetek, amelyek gazdasági társaság számára ajánlanak fel tagi munkavégzés keretében kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget törvénysértők, semmibe veszik a Manchesteri szövetkezeti elveket és tisztességtelen üzleti tevékenységet folytatnak.Törvénysértők, mert a Polgári törvénykönyv XVI. cím 3:326. § (4) kimondja, hogy nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. Amikor szociális szövetkezetek gazdasági társaságoknak ajánlják fel, hogy a munkavállalóikat „léptessék át” a szövetkezetbe, akkor nyilvános taggyűjtést folytatnak, ami törvénytelen – szögezi le a szövetség.

Valóban igaz lenne ez a megállapítás abban az esetben, ha a gazdasági társaságok a munkavállalóikat kijelentenék, és a szociális szövetkezeten keresztül foglalkoztatnák. Ez tényleg színlelt munkaszerződésnek számítana, és nem tagi munkavégzésnek. Azonban, ha a szövetkezetek valóban olyan munkaerőt tudnának nyújtani egyes gazdasági társaságoknak, amely a szövetkezeti tagnak kiút lenne a munkanélküliségből, a gazdasági társaságnak pedig segítséget jelenthetne, akkor ez a fajta munkavégzés már nem egyértelműen törvénysértő.

Az országos szövetség arra is felhívja a gazdasági társaságokat felkereső szövetkezetek figyelmét, hogy azt a társadalmi feladatukat végezzék, ami a szociális szövetkezetek célja. Hozzanak létre új, önfenntartó munkahelyeket, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, személyek számára.

Ez a megközelítés ellentmond a foglalkoztatási szövetkezetek törvényi szabályozásának, hiszen a törvény kimondja, hogy ezen szövetkezet munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg célját, tehát nem önmaga hoz létre munkahelyeket.

Úgy vélem, hogy a foglalkoztatási szövetkezet akkor működhet törvényesen, ha valóban hátrányos helyzetben lévő munkaerőt tud munkaerő-kölcsönzés keretében nyújtani a munkáltatóknak. Ezzel szemben akkor működik a törvényekkel ellentétesen, ha egy munkáltató átjelenti a munkavállalóit szövetkezeti tagnak, vagy a munkáltató toborozza az új munkavállalóit, akiket „elküld” a szövetkezethez, hogy lépjenek be tagként, majd a munkáltató őket visszakölcsönzi a szövetkezettől.

Óriási köztehermérséklésTekintettel arra, hogy a magyar munkáltatókat magas járulékok terhelik, folyamatosan keresik a megoldást, hogy ezeket a terheket csökkenteni tudják, akár szövetkezeti tagok kölcsönzésével. A szociális szövetkezetekben a személyes közreműködésként előírható munkavégzés korábban kizárólag munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban volt teljesíthető.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2013. május 3-ától lehetőséget biztosít arra, hogy meghatározott esetekben önmagában már a tagsági jogviszony is elégséges legyen a szövetkezetben a munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez.

A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ezért a szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után havonta mindössze 6 810 forint (napi 227 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag pedig az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. A második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékát, a harmadik évben az 50 százalékát, a negyedik évben a 75 százalékát kell megfizetni, s csak az ötödik évtől kell leróni a teljes összeget.

A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe. Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre vett igénybe utána kedvezményt.

A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez.

Bevallás, bejelentés, igazoláskiadásA szociális szövetkezetnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ában és a 3. számú mellékletében meghatározott tartalommal bevallást kell benyújtania és adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak. Tehát a ’08-as bevallásban az NFA által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét szerepeltetnie kell.

A pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő, természetben megszerzett bevételt nem önálló tevékenységből származó bevételként kell szerepeltetni a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy ’53-as bevallásában.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül az egészségbiztosítási szervnek jelenti be. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni – összegzi a teendőket a NAV a szociális szövetkezetek egyes kérdéseiről szóló tájékoztatójában.

Egyszerűsített foglalkoztatásA szociális szövetkezetben az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 1. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott napi munkavállalói létszámkeretre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni.

A foglalkoztatási szövetkezetnek azonban az Efo tv. szabályait kell alkalmaznia, ha a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki, azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.