2019. január 28., hétfő

A Kúria kimondta: Mégsem jogszabálysértőek azok a NAV határozatok, amelyet egy ismeretlen kiadmányozó ír alá


Több esetben előfordult, hogy egy határozatot nem személyesen a hatóság vezetője írt alá, hanem egy helyette eljáró „kiadmányozó”. A határozatokon ez úgy nézett ki, hogy nyomtatott betűvel kiírták a hatóság vezetőjének nevét, amely alatt szerepelt egy aláírás, jobb esetben egy „h”(helyett) betűvel. Az aláírás nem a hatóság vezetőjének kézjegye volt, hanem nem tudni kié, mert neki nem volt odaírva a neve nyomtatott betűkkel. Ez a NAV-nál bevett szokás volt, hogy valaki a hatóság vezetője helyett odafirkantotta az aláírását. Nagyon sok ilyen ügy került bíróságra, ahol a képviselők – így én is – arra hivatkoztunk, hogy emiatt semmis az adóhatóság határozata. A bíróság döntése után, aztán az ügyek a Kúrián kötöttek ki, ahol a Kúria kimondta, hogy valóban semmisek ezek a határozatok. Azaz semmisek voltak 2 egész évig, ugyanis most a Kúria jogegységi határozatban kimondta, hogy mégsem semmisek. Vagyis csak nagyon nagyon szűk körben.

Így azok a szerencsés pereskedők, akiknek jogerősen lezajlott az ügyük, azok örülhetnek. Azok a kevésbé szerencsések, akiknek most van emiatt per vagy Kúria felülvizsgálat folyamatban izgulhatnak az eredmény miatt. 

Eddigi bírósági gyakorlat

A problémát az okozta, hogy az adóhatóság belső szabályzata megengedte, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel. Így ugye nem tudhattuk, hogy ki írta alá a NAV határozatot. Ez az eljárás viszont a bíróságok szerint jogellenes, tekintettel arra, hogy így nem lehet kideríteni, ki írta alá a határozatot, ezáltal azt sem, hogy az illetőnek volt-e joga aláírni. A bíróságok ezen az alapon semmisítették meg az adóhatóság határozatait, amelyet egy Kúriai döntés megerősített. 

EDDIG a bíróságok az ilyen ügyeinkben kimondták, hogy a nem jogszerűen átengedett kiadmányozás felveti a Ket. által tiltott hatáskör átruházását vagy a hatáskör elvonását, a perbeli határozatokból nem állapítható meg , hogy a hatáskör gyakorlója a kiadmányozási jogát jogszerűen engedte át, ezért a bíróság a NAV határozatokat a korábbi Ket. 121. § (1) b) alapján semmisnek tekintette.


Kúria új jogegységi döntése

Sajnos 2019. január 15-én új jogegységi döntés született, amely kimondja:
A közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem eljárási jogszabálysértésnek minősül.
Így ismét ott tartunk, hogyha Ön helyett más ír alá, akkor azaz eljárás semmis, de ha ezt a NAV csinálja az szabályos. 

A Kúria szerint a kiadmányozás, iratkezelést jelent, az az aláírt döntés további példányainak hitelesítését és a hatóságon kívülre szóló, ügyfelekkel, eljárásban résztvevő harmadik személyekkel, stb. való közlést, az irat részükre történő továbbítását, lényegében az irat kiadását jelenti (iratkezelési fogalom). Ezért nem semmis az a NAV határozat, amelyet egy ismeretlen ír alá és küldi el a számunkra.

Nagyon sok nyert ügy volt az adóhatósággal szemben a kiadmányozás miatt, így biztos vagyok abban, hogy ez volt az oka ennek a Kúria jogegységi döntésnek.

A Kúria jelenlegi álláspontja szerint:
„A Kúria esetenként arra a megállapításra jutott, hogy a határozat aláírásának olvashatatlansága nem hivatalból figyelembe veendő, és semmisséget nem eredményező szabálytalanság.
Az előzőekből következik, hogy a hatáskör meglétét vagy hiányát nem a kiadmányozó aláírásának olvashatósága, vagy a helyettesítés rendjének megtartottsága dönti el, hanem az, hogy az eljárás egészéből, az egyes eljárási cselekményekből, a döntés külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható-e, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, továbbá, hogy e hatóságnak volt-e jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra.”

Tehát, ha megfelelő hatóság járt el az ügyben, nem számít a kiadmányozó kiléte.
A Kúria álláspontja szerint a Ket. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi okot a hatáskör hiánya jelenti. Szerinte e rendelkezés ilyen jogkövetkezményt az aláírással kapcsolatos esetleges szabálytalansághoz nem fűz. 

A Kúria kimondta, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdés f) és g) pontjában írt szabályok azt a célt szolgálják, hogy a hatáskör gyakorlásának jogszerűsége megállapítható legyen magából a határozatból, az alapján az ügyfél számára is egyértelmű legyen, hogy vele szemben a közhatalmi döntést arra feljogosított szerv, személy hozta, a hatáskör gyakorlásában arra jogosult vett részt. A Ket. felsorolt követelményeinek megsértése eljárási szabályszegésnek minősül, azaz pusztán ezek hiányával, hiányosságával, az ezen előírásoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos szabálytalanság a hatáskör hiányát és erre figyelemmel a döntés semmisségét nem eredményezi. Eljárási jogszabálysértés esetén a hivatalbóli bizonyítás kérdése fel sem merül, a bíróság ezt a kérdést kereseti kérelem hiányában nem vizsgálja.

A Kúria 1/2019. számú KMPJE határozata elolvasható teljes terjedelemben a Kúria honlapján:
https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/12019-szamu-kmpje-hatarozat