Kényszertörlés: súlyosak a járulékos következmények is
Sokszor szembesülnek avval a cégvezetők, hogy a cégbíróság felszólítja őket, hogy amennyiben nem állítják helyre a cég törvényes működését, megindítják a kényszertörlési eljárás. A vezető tisztségviselő és a cég tagja eltiltható többségi tulajdonszerzéstől és milliókra bírságolható.
Cikkünkben bemutatjuk a kényszertörlési eljárás megindítására okot adó mulasztásokat, törvénysértő magatartásokat, magát az eljárás lefolytatását, kitérünk arra, hogy kinek, milyen kötelezettségei vannak az eljárás során és mit lehet tenni azért, hogy a cégbíróság megszüntesse a cég elleni kényszertörlést.
A kényszertörlési eljárás célja, hogy a törvénysértő módon működő vagy fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen, vagyonnal nem rendelkező cégeket további költségek okozása nélkül, véglegesen töröljék a cégbíróság nyilvántartásából, így a gazdasági életből.
A kényszertörlési eljárás célja, hogy a törvénysértő módon működő vagy fantomizálódott, kiüresedett vagy fizetés- és működésképtelen, vagyonnal nem rendelkező cégeket további költségek okozása nélkül, véglegesen töröljék a cégbíróság nyilvántartásából, így a gazdasági életből.
Kényszertörlési eljárást a cégbíróság akkor rendel el, ha:
- a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásakor a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be (például nem jelölnek ki megfelelő személyt az ügyvezetésre a cégbíróság felhívása ellenére sem),
- vagy ha az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti, hogy a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének,
- illetve ha az állami adóhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást kezdeményez,
- a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő, a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre (egyszerűsített végelszámolás esetén),
- vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye
Ez igen gyakori eset abban az esetben, ha a betéti társaság tagjainak száma egy főre csökken (például elhalálozás miatt), és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését illetve, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.
Sajnálatos módon visszafordíthatatlan problémát okozhat az is, ha a cégbíróság felszólítását nem veszik át a cég székhelyén, így a kényszertörlés jogerőre emelkedik anélkül, hogy az ügyvezetők, tulajdonosok erről tudnának. Pedig amennyiben a bíróság levelére az ügyvezető úgy válaszol, hogy a mulasztást is pótolta (megfelelő ügyvezetőt nevezett ki, beadta a beszámolót stb.), azaz helyreállította a cég törvényes működését, akkor meg is szüntetik a kényszertörlési eljárást.
Ha azonban a kényszertörlési eljárás elindul, a magyar jog szerint csaknem visszafordíthatatlan. A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye, így célszerű minden iratot átvenni, amely a cégbíróságtól érkezik.
Nem rendelheti el a kényszertörlési eljárást a cégbíróság abban az esetben, ha a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés született, (tehát elindult a felszámolási eljárás), illetve ha a bíróság vagy az ügyész értesíti a bíróságot, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés várható.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzététel napja az eljárás kezdő időpontja.
A KÉNYSZERTÖRLÉS LEFOLYTATÁSA, A CÉGBÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI ÉS AZ ELÉRHETŐ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELADATAIA Ctv.116. § (3) szerint a kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. Nem kezdeményezhető a cég átalakulása, egyesülése, szétválása. A cég képviselője az eljárás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat nem tehet, kizárólag a hitelezői igények figyelembevételével járhat el.
A kényszertörlési eljárás időszaka alatt a cég nevét és rövidített nevét a törvényben meghatározott „kényszertörlés alatt”, illetve „kt.a.” toldattal kell használni.
A cégbíróság az eljárás alatt információkat gyűjt a hitelezők követeléseiről és a cég vagyoni helyzetéről, gazdálkodásáról.Felhívást tesz a kényszertörlési eljárás megindítását közzétevő végzésben, hogy a cég vagyonával kapcsolatos igényeket, jogosultságokat, a céggel szembeni követeléseket, illetve a megelőző évben a cég vagyonában történt változásokkal kapcsolatos információkat a közzétételt követő 60 napon belül jelentsék be.
Vagyonfelmérést végez, melynek keretében a közzététellel egyidejűleg megkeresi
- a gépjárművek,
- a légi járművek és úszó létesítmények,
- ingatlanok,
- ingó jelzálogjogok,
bírósági végrehajtási ügyek nyilvántartását vezető hatóságokat, valamint
- a pénzforgalmi szolgáltatókat,
- a befektetési vállalkozókat és
- az árutőzsdei szolgáltatókat a cég vagyonára vonatkozó adatok begyűjtése érdekében, valamint
- betekint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
A megkeresett szervezetek 30 napon belül kötelesek válaszolni.
Ezzel egyidejűleg a cégbíróság felhívja az elérhető vezető tisztségviselőt és tagokat is a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére.
Az együttműködési kötelezettség megszegése jogkövetkezményekkel jár, a cégbíróság – akár ismétlődő jelleggel – 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.Az elérhető vezető tisztségviselő köteles- az eljárás kezdő időpontjától számított 20 napon belül a munkavállalók részére az eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni,
- az adókötelezettségeket teljesíteni,
- számviteli beszámolót készíteni a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegforduló nappal, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.
A beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.
Köteles továbbá a jogutód nélküli megszűnéssel együtt járó kötelezettségeket teljesíteni.
MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELÉSEIA kényszertörlési eljárás elrendelését tartalmazó végzés közzétételét követő 60 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bér- és egyéb követelést.
Az elérhető vezető tisztségviselő egyik legfontosabb kötelezettsége az eljárás kezdő időpontjáig esedékes bérek 20 napon belül történő kifizetése.
Ha a munkavállaló a 20. nap elteltével nem kapja meg járandóságát, akkor az igényét be kell jelentenie.
Amennyiben munkavállalói bejelentés történik és a cégnél felszámolási eljárás nem rendelhető el a cégbíróság bérgarancia biztost jelöl ki a felszámolói névjegyzékből.
A bérgarancia biztos feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadása és a támogatás igénylése a Bérgarancia Alapból.
HITELEZŐK KÖVETELÉSEIHitelező az, akinek a kényszertörlési eljárásban bejelentett, elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.
A kényszertörlési eljárás elrendelését tartalmazó végzésben a cégbíróság felhívást tesz, hogy a céggel szembeni követeléseket a végzés közzétételétől számított 60 napon belül jelentsék be.
Annak a hitelezőnek, akinek a kényszertörlési eljárásban törölt céggel szemben követelése áll fenn, a keresetét legkésőbb a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napon belül be kell terjesztenie a törölt cég utolsó székhelye szerint illetékes törvényszéken. A határidő jogvesztő.
A KÉNYSZERTÖRLÉS BEFEJEZÉSEA kényszertörlési eljárás befejezése többféleképpen történhet, mégpedig:
a cégbíróság
- eltiltás nélkül törli a céget,
- eltiltás elrendelése mellett törli a céget,
- a kényszertörlési eljárást megszünteti és felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi.
A cégbíróság eltiltás nélkül törli a céget a cégjegyzékből, ha hitelezői igény bejelentése, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás nem történt és az adóhatóság tájékoztatása szerint a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményeznek, illetve ilyen tájékoztatás hiányában a törvényben előírt határidő (90 nap) lejárt.
Eltiltás nélkül törli a céget a cégjegyzékből a cégbíróság abban az esetben is, ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor és a vagyonfelmérés megállapítja, hogy fellelhető vagyonnal rendelkezik. Ebben az esetben a cégbíróság egyúttal rendelkezik a vagyon felosztásáról a tagok között.
Eltiltás elrendelésével törli a céget a cégbíróság, ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor és a vagyonfelmérés alapján a cég vagyona nem fedezné a felszámolási költségeket.
Megszünteti a cégbíróság a kényszertörlési eljárást és felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, ha a céggel szemben követelést jelentettek be és a cég vagyona előre láthatóan fedezni fogja a felszámolási eljárás költségeit, vagy ha a cég fedezetelvonó ügylet miatt nem rendelkezik elegendő vagyonnal.
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ, A TAG ELTILTÁSA, FELELŐSSÉGÜKAZ ELTILTÁSA cégbíróság eltiltja azt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy az azt megelőző évben a társaság vezető tisztségviselője, korlátlanul felelős tagja, korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaság többségi befolyással rendelkező tagja volt. Az eltiltott személy öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
Ha valaki több gazdasági társaságban van bejegyezve vezető tisztségviselőként és ezek közül az egyik társaságot kényszertörlési eljárás lefolytatása mellett a cégbíróság törli a cégjegyzékből és a vezető tisztségviselőt eltiltja, akkor azzal elindíthatja azon cégek kényszertörlési eljárását is, amelyekben ugyanaz az eltiltott személy van vezető tisztségviselőként bejegyezve.FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEKKorlátlanul felel a követelések erejéig, aki az eljárást megelőző 3 éven belül volt a korlátozott felelősséggel működő cég tagja, ha tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, a cég vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy olyan határozatot hozott, amelyről az elvárható gondosság mellett tudhatta volna, hogy ellentétes a cég törvényes működésével, illetve ha részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Több tag felelőssége egyetemleges.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházásnál jóhiszeműen, a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el.
A vezető tisztségviselő felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulását követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenség nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt, vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be és az adott helyzetben mindent megtett a veszteségek elkerülésére, csökkentésére, ami tőle elvárható.
BÍRSÁGOKA kényszertörlési eljárást megelőző törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a céget, illetve ha megállapítják a felelősségét, a vezető tisztségviselőt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.A kényszertörlési eljárás során a cikkünkben már említett esetben a cégbíróság az elérhető vezető tisztségviselőre és tagokra együttműködési kötelezettség megszegése miatt akár ismétlődő jelleggel - 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
Van-e kiút a kényszertörlési eljárásból?A jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárást visszafordítani nem lehet, az mindenképpen a vállalkozás megszüntetésével zárul.
Sajnálatos módon visszafordíthatatlan problémát okozhat az is, ha a cégbíróság felszólítását nem veszik át a cég székhelyén, így a kényszertörlés jogerőre emelkedik anélkül, hogy az ügyvezetők, tulajdonosok erről tudnának. Pedig amennyiben a bíróság levelére az ügyvezető úgy válaszol, hogy a mulasztást is pótolta (megfelelő ügyvezetőt nevezett ki, beadta a beszámolót stb.), azaz helyreállította a cég törvényes működését, akkor meg is szüntetik a kényszertörlési eljárást.
Ha azonban a kényszertörlési eljárás elindul, a magyar jog szerint csaknem visszafordíthatatlan. A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye, így célszerű minden iratot átvenni, amely a cégbíróságtól érkezik.
Nem rendelheti el a kényszertörlési eljárást a cégbíróság abban az esetben, ha a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés született, (tehát elindult a felszámolási eljárás), illetve ha a bíróság vagy az ügyész értesíti a bíróságot, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés várható.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A közzététel napja az eljárás kezdő időpontja.
A KÉNYSZERTÖRLÉS LEFOLYTATÁSA, A CÉGBÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI ÉS AZ ELÉRHETŐ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELADATAIA Ctv.116. § (3) szerint a kényszertörlési eljárás során a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. Nem kezdeményezhető a cég átalakulása, egyesülése, szétválása. A cég képviselője az eljárás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat nem tehet, kizárólag a hitelezői igények figyelembevételével járhat el.
A kényszertörlési eljárás időszaka alatt a cég nevét és rövidített nevét a törvényben meghatározott „kényszertörlés alatt”, illetve „kt.a.” toldattal kell használni.
A cégbíróság az eljárás alatt információkat gyűjt a hitelezők követeléseiről és a cég vagyoni helyzetéről, gazdálkodásáról.Felhívást tesz a kényszertörlési eljárás megindítását közzétevő végzésben, hogy a cég vagyonával kapcsolatos igényeket, jogosultságokat, a céggel szembeni követeléseket, illetve a megelőző évben a cég vagyonában történt változásokkal kapcsolatos információkat a közzétételt követő 60 napon belül jelentsék be.
Vagyonfelmérést végez, melynek keretében a közzététellel egyidejűleg megkeresi
- a gépjárművek,
- a légi járművek és úszó létesítmények,
- ingatlanok,
- ingó jelzálogjogok,
bírósági végrehajtási ügyek nyilvántartását vezető hatóságokat, valamint
- a pénzforgalmi szolgáltatókat,
- a befektetési vállalkozókat és
- az árutőzsdei szolgáltatókat a cég vagyonára vonatkozó adatok begyűjtése érdekében, valamint
- betekint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
A megkeresett szervezetek 30 napon belül kötelesek válaszolni.
Ezzel egyidejűleg a cégbíróság felhívja az elérhető vezető tisztségviselőt és tagokat is a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére.
Az együttműködési kötelezettség megszegése jogkövetkezményekkel jár, a cégbíróság – akár ismétlődő jelleggel – 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.Az elérhető vezető tisztségviselő köteles- az eljárás kezdő időpontjától számított 20 napon belül a munkavállalók részére az eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni,
- az adókötelezettségeket teljesíteni,
- számviteli beszámolót készíteni a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegforduló nappal, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.
A beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.
Köteles továbbá a jogutód nélküli megszűnéssel együtt járó kötelezettségeket teljesíteni.
MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELÉSEIA kényszertörlési eljárás elrendelését tartalmazó végzés közzétételét követő 60 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bér- és egyéb követelést.
Az elérhető vezető tisztségviselő egyik legfontosabb kötelezettsége az eljárás kezdő időpontjáig esedékes bérek 20 napon belül történő kifizetése.
Ha a munkavállaló a 20. nap elteltével nem kapja meg járandóságát, akkor az igényét be kell jelentenie.
Amennyiben munkavállalói bejelentés történik és a cégnél felszámolási eljárás nem rendelhető el a cégbíróság bérgarancia biztost jelöl ki a felszámolói névjegyzékből.
A bérgarancia biztos feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadása és a támogatás igénylése a Bérgarancia Alapból.
HITELEZŐK KÖVETELÉSEIHitelező az, akinek a kényszertörlési eljárásban bejelentett, elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.
A kényszertörlési eljárás elrendelését tartalmazó végzésben a cégbíróság felhívást tesz, hogy a céggel szembeni követeléseket a végzés közzétételétől számított 60 napon belül jelentsék be.
Annak a hitelezőnek, akinek a kényszertörlési eljárásban törölt céggel szemben követelése áll fenn, a keresetét legkésőbb a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napon belül be kell terjesztenie a törölt cég utolsó székhelye szerint illetékes törvényszéken. A határidő jogvesztő.
A KÉNYSZERTÖRLÉS BEFEJEZÉSEA kényszertörlési eljárás befejezése többféleképpen történhet, mégpedig:
a cégbíróság
- eltiltás nélkül törli a céget,
- eltiltás elrendelése mellett törli a céget,
- a kényszertörlési eljárást megszünteti és felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi.
A cégbíróság eltiltás nélkül törli a céget a cégjegyzékből, ha hitelezői igény bejelentése, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás nem történt és az adóhatóság tájékoztatása szerint a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményeznek, illetve ilyen tájékoztatás hiányában a törvényben előírt határidő (90 nap) lejárt.
Eltiltás nélkül törli a céget a cégjegyzékből a cégbíróság abban az esetben is, ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor és a vagyonfelmérés megállapítja, hogy fellelhető vagyonnal rendelkezik. Ebben az esetben a cégbíróság egyúttal rendelkezik a vagyon felosztásáról a tagok között.
Eltiltás elrendelésével törli a céget a cégbíróság, ha a céggel szemben követelés bejelentésére került sor és a vagyonfelmérés alapján a cég vagyona nem fedezné a felszámolási költségeket.
Megszünteti a cégbíróság a kényszertörlési eljárást és felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, ha a céggel szemben követelést jelentettek be és a cég vagyona előre láthatóan fedezni fogja a felszámolási eljárás költségeit, vagy ha a cég fedezetelvonó ügylet miatt nem rendelkezik elegendő vagyonnal.
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ, A TAG ELTILTÁSA, FELELŐSSÉGÜKAZ ELTILTÁSA cégbíróság eltiltja azt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, vagy az azt megelőző évben a társaság vezető tisztségviselője, korlátlanul felelős tagja, korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaság többségi befolyással rendelkező tagja volt. Az eltiltott személy öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
Ha valaki több gazdasági társaságban van bejegyezve vezető tisztségviselőként és ezek közül az egyik társaságot kényszertörlési eljárás lefolytatása mellett a cégbíróság törli a cégjegyzékből és a vezető tisztségviselőt eltiltja, akkor azzal elindíthatja azon cégek kényszertörlési eljárását is, amelyekben ugyanaz az eltiltott személy van vezető tisztségviselőként bejegyezve.FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEKKorlátlanul felel a követelések erejéig, aki az eljárást megelőző 3 éven belül volt a korlátozott felelősséggel működő cég tagja, ha tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott, a cég vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy olyan határozatot hozott, amelyről az elvárható gondosság mellett tudhatta volna, hogy ellentétes a cég törvényes működésével, illetve ha részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. Több tag felelőssége egyetemleges.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházásnál jóhiszeműen, a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el.
A vezető tisztségviselő felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulását követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenség nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt, vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be és az adott helyzetben mindent megtett a veszteségek elkerülésére, csökkentésére, ami tőle elvárható.
BÍRSÁGOKA kényszertörlési eljárást megelőző törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a céget, illetve ha megállapítják a felelősségét, a vezető tisztségviselőt 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.A kényszertörlési eljárás során a cikkünkben már említett esetben a cégbíróság az elérhető vezető tisztségviselőre és tagokra együttműködési kötelezettség megszegése miatt akár ismétlődő jelleggel - 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
Van-e kiút a kényszertörlési eljárásból?A jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárást visszafordítani nem lehet, az mindenképpen a vállalkozás megszüntetésével zárul.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése