2019. január 28., hétfő

A Kúria kimondta: Mégsem jogszabálysértőek azok a NAV határozatok, amelyet egy ismeretlen kiadmányozó ír alá


Több esetben előfordult, hogy egy határozatot nem személyesen a hatóság vezetője írt alá, hanem egy helyette eljáró „kiadmányozó”. A határozatokon ez úgy nézett ki, hogy nyomtatott betűvel kiírták a hatóság vezetőjének nevét, amely alatt szerepelt egy aláírás, jobb esetben egy „h”(helyett) betűvel. Az aláírás nem a hatóság vezetőjének kézjegye volt, hanem nem tudni kié, mert neki nem volt odaírva a neve nyomtatott betűkkel. Ez a NAV-nál bevett szokás volt, hogy valaki a hatóság vezetője helyett odafirkantotta az aláírását. Nagyon sok ilyen ügy került bíróságra, ahol a képviselők – így én is – arra hivatkoztunk, hogy emiatt semmis az adóhatóság határozata. A bíróság döntése után, aztán az ügyek a Kúrián kötöttek ki, ahol a Kúria kimondta, hogy valóban semmisek ezek a határozatok. Azaz semmisek voltak 2 egész évig, ugyanis most a Kúria jogegységi határozatban kimondta, hogy mégsem semmisek. Vagyis csak nagyon nagyon szűk körben.

Így azok a szerencsés pereskedők, akiknek jogerősen lezajlott az ügyük, azok örülhetnek. Azok a kevésbé szerencsések, akiknek most van emiatt per vagy Kúria felülvizsgálat folyamatban izgulhatnak az eredmény miatt. 

Eddigi bírósági gyakorlat

A problémát az okozta, hogy az adóhatóság belső szabályzata megengedte, hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel. Így ugye nem tudhattuk, hogy ki írta alá a NAV határozatot. Ez az eljárás viszont a bíróságok szerint jogellenes, tekintettel arra, hogy így nem lehet kideríteni, ki írta alá a határozatot, ezáltal azt sem, hogy az illetőnek volt-e joga aláírni. A bíróságok ezen az alapon semmisítették meg az adóhatóság határozatait, amelyet egy Kúriai döntés megerősített. 

EDDIG a bíróságok az ilyen ügyeinkben kimondták, hogy a nem jogszerűen átengedett kiadmányozás felveti a Ket. által tiltott hatáskör átruházását vagy a hatáskör elvonását, a perbeli határozatokból nem állapítható meg , hogy a hatáskör gyakorlója a kiadmányozási jogát jogszerűen engedte át, ezért a bíróság a NAV határozatokat a korábbi Ket. 121. § (1) b) alapján semmisnek tekintette.


Kúria új jogegységi döntése

Sajnos 2019. január 15-én új jogegységi döntés született, amely kimondja:
A közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem eljárási jogszabálysértésnek minősül.
Így ismét ott tartunk, hogyha Ön helyett más ír alá, akkor azaz eljárás semmis, de ha ezt a NAV csinálja az szabályos. 

A Kúria szerint a kiadmányozás, iratkezelést jelent, az az aláírt döntés további példányainak hitelesítését és a hatóságon kívülre szóló, ügyfelekkel, eljárásban résztvevő harmadik személyekkel, stb. való közlést, az irat részükre történő továbbítását, lényegében az irat kiadását jelenti (iratkezelési fogalom). Ezért nem semmis az a NAV határozat, amelyet egy ismeretlen ír alá és küldi el a számunkra.

Nagyon sok nyert ügy volt az adóhatósággal szemben a kiadmányozás miatt, így biztos vagyok abban, hogy ez volt az oka ennek a Kúria jogegységi döntésnek.

A Kúria jelenlegi álláspontja szerint:
„A Kúria esetenként arra a megállapításra jutott, hogy a határozat aláírásának olvashatatlansága nem hivatalból figyelembe veendő, és semmisséget nem eredményező szabálytalanság.
Az előzőekből következik, hogy a hatáskör meglétét vagy hiányát nem a kiadmányozó aláírásának olvashatósága, vagy a helyettesítés rendjének megtartottsága dönti el, hanem az, hogy az eljárás egészéből, az egyes eljárási cselekményekből, a döntés külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható-e, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, továbbá, hogy e hatóságnak volt-e jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra.”

Tehát, ha megfelelő hatóság járt el az ügyben, nem számít a kiadmányozó kiléte.
A Kúria álláspontja szerint a Ket. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi okot a hatáskör hiánya jelenti. Szerinte e rendelkezés ilyen jogkövetkezményt az aláírással kapcsolatos esetleges szabálytalansághoz nem fűz. 

A Kúria kimondta, hogy a Ket. 72. § (1) bekezdés f) és g) pontjában írt szabályok azt a célt szolgálják, hogy a hatáskör gyakorlásának jogszerűsége megállapítható legyen magából a határozatból, az alapján az ügyfél számára is egyértelmű legyen, hogy vele szemben a közhatalmi döntést arra feljogosított szerv, személy hozta, a hatáskör gyakorlásában arra jogosult vett részt. A Ket. felsorolt követelményeinek megsértése eljárási szabályszegésnek minősül, azaz pusztán ezek hiányával, hiányosságával, az ezen előírásoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos szabálytalanság a hatáskör hiányát és erre figyelemmel a döntés semmisségét nem eredményezi. Eljárási jogszabálysértés esetén a hivatalbóli bizonyítás kérdése fel sem merül, a bíróság ezt a kérdést kereseti kérelem hiányában nem vizsgálja.

A Kúria 1/2019. számú KMPJE határozata elolvasható teljes terjedelemben a Kúria honlapján:
https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/12019-szamu-kmpje-hatarozat

2018. január 17., szerda

Bt. végelszámolása: tagi kölcsön rendezése, végelszámoló javadalmazása, járulékai

Adótartozások

Végelszámolással csak akkor szüntethető meg a társaság, ha nincs semmilyen nyitott kötelezettsége, se szállítói, se adó, se tagi kölcsön tartozása. Ha végelszámolással kívánják megszüntetni a társaságot, akkor rendezni kell az adótartozást is. Ha nincs a társaságnak erre fordítható vagyona, akkor a tagoknak be kell fizetni a hiányzó összeget lehetőleg pótbefizetésként, vagy erre vonatkozóan felmerülhet a tartozás átvállalás lehetősége az adóhatósággal kötött egyezség alapján, de ez utóbbi esetben számítani lehet a társaságnál egy ellenőrzésre is. 

Tagi kölcsön rendezése

A tagi kölcsön tartozás elsősorban a visszafizetéssel rendezhető. Ha a tagi kölcsönt a társaság nem tudja visszafizetni, akkor a tagok elengedhetik. Ez ajándékozási illeték fizetési kötelezettség alá esik és mivel az elengedett kötelezettség bevételként kerül elszámolásra a társaságnál, adófizetési kötelezettséggel is járhat.
Az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás (ideértve a követelés elengedését is).
Az ajándékozási illeték általános mértéke 18%.
Az illetékkötelezettség keletkezését közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelenteni 30 napon belül. A bejelentésre az adóhatóság által rendszeresített adatlap az AVBA bejelentő adatlap alkalmazható.  Amennyiben a vagyonszerzésről okirat is készült, úgy másolatban azt is mellékelni kell az adatlaphoz.
Ha van rá lehetőség, akkor szóba jöhet például a kötelezettség átvállalása is. Nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a gazdálkodó szervezetek közötti tartozásátvállalás esetén.
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:a követelésgazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás-ideértvea követelés-elengedést ésa tartozásátvállalástis - útján történő megszerzése;

n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve


Bt ügyvezető járulékai

A végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint a végelszámolás kezdő időpontjával a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, a cég vezető tisztségviselője a végelszámoló lesz.
A végelszámoló megbízási szerződés alapján ingyen is elláthatja feladatait, de ha ő egyben a végelszámolás alatt álló társaság tagja is, akkor a minimum járulékot meg kell fizetni utána. 

Tbj. 4§ d) Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,
Felhívjuk figyelmét, hogy válaszunk tájékoztató jellegű.

2018. január 13., szombat

Két gyors kérdés: Mikor rendelhető el Pótbefizetés?Milyen intézkedéseket kell tenni a saját tőke rendezésére, ha az nem éri el a 3 millió forintot veszteség miatt ?

Pótbefizetés csak akkor rendelhető el, ha annak lehetőségéről a társasági szerződés, vagy alapító okirat rendelkezik.
A pótbefizetésre vonatkozó szabályokat a Ptk. 3:183 §-a az alábbiak szerint tartalmazza:
3:183. § [A pótbefizetés]
(1)Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűléstarra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.
(2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
(3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.
(4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.
Ha a társaság saját tőkéje a törzstőke minimuma  alá, vagy veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy ha fizetésképtelenség fenyegeti, akkor a Ptk. 3:189. §-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
3:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása]
(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
(3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani

A sajáttőke rendezésére több lehetőség van a társaság sajátosságai szerint. Az iratok és körülmények ismerete nélkül erre konkrét választ adni nem tudunk, csupán általánosan alkalmazható példákat tudunk felsorolni:
Ha van a társaságban tagi kölcsön, akkor azt a tag elengedheti. Ennek azonban ajándékozási illeték vonzata van.
Ha a társaság nem egy üres társaság, (vannak megfelelő értékkel bíró eszközök benne), akkor a tagi kölcsönnel esetleg lehet egy ázsiós tőkeemelést is végrehajtani.
Ázsiós tőkeemelést a tag saját befizetésével is lehet alkalmazni. (Az ázsiós tőkeemelés lényege, hogy a befizetett összegnek csupán egy része megy a jegyzett tőkére. )
Ha van benne osztalék, amit kötelezettségként tartanak nyilván, akkor a tag azt is elengedheti. Ebben az esetben nincs illetékfizetési kötelezettség sem.
Továbbá a pótbefizetés is megoldás lehet, ha az alapító okirat tartalmazza, vagy, ha előtte a pótbefizetés teljesítése előtt az alapító okiratot módosítják.
Valamint, ha a sajáttőke problémát más módon nem tudja megoldani, akkor átalakulhat olyan társasági formába, amelynek meg tud felelni, vagy elhatározhatja végelszámolását, illetve fizetésképtelenség esetén a legrosszabb esetben felszámolását is.
Felhívjuk figyelmét, hogy válaszunk tájékoztató jellegű.


2018. január 4., csütörtök

Milyen bevallásokat kell benyújtani átalakuláskor? Mi lesz a munkavállalókkal?

Az Art. 33. § (3) bekezdése szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a számvitelről szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő. Ilyen többek között a gazdasági társaságok átalakulása is.
 A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül kell benyújtani.
Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

1)              08-as járulék bevallás:
A bevallás típusa kódkockában jelölni kell az átalakulást.

Átalakulás esetén a bevallást a jogelődre vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani.
Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással
történő megszűnés hónap közben történik és a jogelőd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab 1708-as bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés időpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló időszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelőd adószámát már nem kell szerepeltetni.
2)              65-ös áfa bevallás:
 Az átalakulással létrejövő adózónak áfa bevallási kötelezettségét ugyanolyan gyakorisággal kell teljesítenie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből átalakult.

A bevalláson, ha az még a jogelőd időszakára vonatkozik fel kell tűntetni a jogelőd adószámát. Ha már a jogutód a saját időszakáról nyújtja be a bevallást, akkor a jogelőd adószámát tilos feltűntetni!
A bevallás típusánál  itt is jelölni kell az átalakulást. 
3)              Társasági adó bevallás
 Az Art. 33. § (8) bekezdése szerint:
Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó - ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is - az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást tesz.
4)     Foglalkoztatottak ki és bejelentése
Ha a foglalkoztatottak jogviszonykódjában nem történik változás, akkor csak a jogutódnak kell a ’T1041-es adatlapon megtenni a bejelentéseket.
Ha azonban változnak a jogviszonykódok, akkor mind a jogelődnek, mind a jogutódnak van bejelentési kötelezettsége.  Ilyen esetben a jogelődnek a jogviszonyok végét be kell jelentenie.

A ’T1041-es adatlap kitöltési útmutatója erről a következőket tartalmazza:
Amennyiben a jogutód szervezet, ugyanolyan jogviszony kóddal tovább kívánja
foglalkoztatni a jogelőd szervezet munkavállalóját (munkavállalóit) - függetlenül attól,
hogy a jogutódlás beolvadással vagy átalakulással történt -, a jogelődnek a jogszabályban
foglaltak alapján /Art. 1. számú mellékletének 3.3. pontja / nem kell a jogutódlás miatt
megszűnő jogviszonyok végét jelentenie, mert kizárólag a jogutódnak van ’T1041-es
adatlapon - az új nyitásra vonatkozó - bejelentési kötelezettsége.
Amennyiben a jogutód szervezet eltérő jogviszony kóddal kívánja továbbfoglalkoztatni a
munkavállalót, úgy a jogelődnek a megszűnő jogviszony végét ki kell jelentenie ’T1041-es
adatlapon, és a jogutódnak az új nyitásra és jogviszony kódra kell megküldenie bejelentését,
mivel a jogviszony kód egy adott biztosítási jogviszony egyedi azonosításához szükséges
adat.

A jogutód munkáltatónak a biztosítási jogviszony kezdetére vonatkozóan, legkorábban a
jogutódlás tényének bejegyzésekor van lehetősége bejelentést tenni.
  
Változás bejelentés

A cégbejegyzésre kötelezett adózó a cégbírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami
adó- és vámhatósághoz teljesítendő változás bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság külön jogszabály alapján az állami adó- és vámhatóságot értesíti.
 Ha valamely adatot a bejelentkezésnél a cégbírósághoz jelentett be az adózó, annak változását is ugyanott köteles bejelenteni, és kizárólag azokat a változásokat kell közvetlenül az állami adó- és vámhatósághoz jelezni, amelyekről a cégbíróság nem tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.

Felhívjuk figyelmét, hogy válaszunk tájékoztató jellegű