Pótbefizetés csak akkor rendelhető el, ha annak lehetőségéről a társasági szerződés, vagy alapító okirat rendelkezik.
A pótbefizetésre vonatkozó szabályokat a Ptk. 3:183 §-a az alábbiak szerint tartalmazza:
3:183. § [A pótbefizetés]
(1)Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűléstarra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.
(2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.
(3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.
(4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.
Ha a társaság saját tőkéje a törzstőke minimuma alá, vagy veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy ha fizetésképtelenség fenyegeti, akkor a Ptk. 3:189. §-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
3:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása]
(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
(3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani
A sajáttőke rendezésére több lehetőség van a társaság sajátosságai szerint. Az iratok és körülmények ismerete nélkül erre konkrét választ adni nem tudunk, csupán általánosan alkalmazható példákat tudunk felsorolni:
Ha van a társaságban tagi kölcsön, akkor azt a tag elengedheti. Ennek azonban ajándékozási illeték vonzata van.
Ha a társaság nem egy üres társaság, (vannak megfelelő értékkel bíró eszközök benne), akkor a tagi kölcsönnel esetleg lehet egy ázsiós tőkeemelést is végrehajtani.
Ázsiós tőkeemelést a tag saját befizetésével is lehet alkalmazni. (Az ázsiós tőkeemelés lényege, hogy a befizetett összegnek csupán egy része megy a jegyzett tőkére. )
Ha van benne osztalék, amit kötelezettségként tartanak nyilván, akkor a tag azt is elengedheti. Ebben az esetben nincs illetékfizetési kötelezettség sem.
Továbbá a pótbefizetés is megoldás lehet, ha az alapító okirat tartalmazza, vagy, ha előtte a pótbefizetés teljesítése előtt az alapító okiratot módosítják.
Valamint, ha a sajáttőke problémát más módon nem tudja megoldani, akkor átalakulhat olyan társasági formába, amelynek meg tud felelni, vagy elhatározhatja végelszámolását, illetve fizetésképtelenség esetén a legrosszabb esetben felszámolását is.
Felhívjuk figyelmét, hogy válaszunk tájékoztató jellegű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése