Ki kapja kitől, mit és hol? Mekkora az értéke? Egyebek között ezektől is függ, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetni
dr. Szeiler Nikolett adozona.hu oldalon megjelent cikke
Ingatlan, ingó vagy vagyoni értékű jog ajándékozása csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja.
Ajándékozási illeték tárgya kizárólag belföldi ingatlan lehet, ingó dolog után pedig akkor kell illetéket fizetni, ha az ingó átadása belföldön történt. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba.
Az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezése
Ajándékozási illeték tárgya kizárólag belföldi ingatlan lehet, ingó dolog után pedig akkor kell illetéket fizetni, ha az ingó átadása belföldön történt. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették nyilvántartásba.
Az ajándékozási illetékkötelezettség keletkezése
- · ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
- · ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján;
- ·ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
Ajándékozási illetékmentesség, kedvezményHa az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az ajándékozási illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel. Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is. Az illetékmentességnek két fajtája van:
- Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni. A tárgyi illetékmentes ügyletek felsorolását a cikk végén találják.
- Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. (A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályok kizárólag egyes szervezetekre vonatkoznak - például a Magyar Államra – ezért ezeket nem soroljuk fel.)
A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetékeSokan meglepődnek ingatlan ajándékozása esetén, hogy a haszonélvezet és a használat is illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előzőek szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Az ajándékozási illeték alapjaAjándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni.
Az ajándékozási illeték mértékeAz ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9 százalék.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a gépjármű kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni – a kétszerese.
BejelentésIngatlan esetén az ajándékozási szerződést szerkesztő ügyvéd köteles beadni a 15 B400-as adatlapot a földhivatalhoz, ami az ingatlan vagyonszerzése esetén a vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes vagyonátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző adatainak bejelentésére szolgál.
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.
Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan az állami adóhatóság a 15 AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező.
Az állami adóhatóság elfogadja az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan önállóan készített, a megfelelő adattartalommal tett nyilatkozatát vagy egyéb formájú bejelentését is.
A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell teljesíteni, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Ha az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.
Az ajándékozást a NAV-hoz, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni, attól függetlenül, hogy keletkezett-e illetékfizetési kötelezettség vagy nem. Nem kell azonban bejelenteni az adóhatósághoz a következő felsorolásban szereplő 1-2., 5., 12-13., valamint 17–19., alpontjai alá eső ügyletek esetén.
Tárgyi illetékmentesség, mentes az ajándékozási illeték alól:
1. Az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék.
2. Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a társas vállalkozástól dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként megszerzett személyi jövedelemadót nem viselő üzletrész, részvény is.
3. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.
4. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
5. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.
6. A lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése.
7. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése.
8. Az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése.
9. A termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként.
10. A közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.
11. A jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás.
12. A hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 ezer forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
13. A közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.
14. Az Itv. 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése, ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is.
15. A pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak.
16. A termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.
17. A Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés.
18. A lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből, illetve devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
19. A pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből, illetve devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés feltéve, hogy
a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy
b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.
20. A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól.
További ajándékozási illetékkedvezmények
- Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni. A tárgyi illetékmentes ügyletek felsorolását a cikk végén találják.
- Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. (A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályok kizárólag egyes szervezetekre vonatkoznak - például a Magyar Államra – ezért ezeket nem soroljuk fel.)
A haszonélvezet, a használat ajándékozásának illetékeSokan meglepődnek ingatlan ajándékozása esetén, hogy a haszonélvezet és a használat is illetékfizetési kötelezettséggel jár. Ha az ajándékozó más személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjoggal megajándékozott a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezeti, használati érték után fizeti az ajándékozási illetéket.
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előzőek szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
Az ajándékozási illeték alapjaAjándékozás esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni.
Az ajándékozási illeték mértékeAz ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9 százalék.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a gépjármű kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni – a kétszerese.
BejelentésIngatlan esetén az ajándékozási szerződést szerkesztő ügyvéd köteles beadni a 15 B400-as adatlapot a földhivatalhoz, ami az ingatlan vagyonszerzése esetén a vagyont szerző adatainak, illetékmentességének, kedvezményének, a visszterhes vagyonátruházás esetén az ingatlant értékesítő adatainak, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző adatainak bejelentésére szolgál.
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.
Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan az állami adóhatóság a 15 AVBA bejelentő adatlapot rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező.
Az állami adóhatóság elfogadja az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan önállóan készített, a megfelelő adattartalommal tett nyilatkozatát vagy egyéb formájú bejelentését is.
A bejelentést ahhoz a megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz kell teljesíteni, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Ha az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.
Az ajándékozást a NAV-hoz, az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül be kell jelenteni, attól függetlenül, hogy keletkezett-e illetékfizetési kötelezettség vagy nem. Nem kell azonban bejelenteni az adóhatósághoz a következő felsorolásban szereplő 1-2., 5., 12-13., valamint 17–19., alpontjai alá eső ügyletek esetén.
Tárgyi illetékmentesség, mentes az ajándékozási illeték alól:
1. Az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándék.
2. Az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a társas vállalkozástól dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként megszerzett személyi jövedelemadót nem viselő üzletrész, részvény is.
3. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.
4. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
5. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát.
6. A lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése.
7. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése.
8. Az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése.
9. A termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként.
10. A közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.
11. A jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás.
12. A hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 ezer forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
13. A közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét.
14. Az Itv. 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése, ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is.
15. A pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak.
16. A termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.
17. A Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés.
18. A lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből, illetve devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
19. A pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből, illetve devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés feltéve, hogy
a) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy
b) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.
20. A munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól.
További ajándékozási illetékkedvezmények
- · Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.
- · Mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerző magánszemélynek kell igazolnia legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése