dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adózónán megjelent cikke
Kiskorúak esetében mind vagyonszerzéskor, mind a vagyontárgy, ingatlan eladásakor szigorú szabályokat kell betartani. Gondoljunk csak bele, milyen problémákat vetne fel, ha a gyermek már kiskorában olyan ingatlant szerezhetne meg, amely tele van terhekkel, illetve úgy adhatnának el egy örökölt ingatlant a nevében, hogy a vételárat a szülő magára költi.
Kiskorúról beszélünk, amikor a gyermek cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes. Kiskorú leggyakrabban a következő módokon szerez ingatlant:
– szülők, nagyszülők neki ajándékozzák,
– szülei a nevére veszik meg az ingatlant,
– örökléssel.
Bizonyos esetekben szükséges az ügylethez a gyámhatóság jóváhagyása is. Ennek szabályait a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet rögzíti. Amennyiben kiskorúnak ajándékoznak, vagy a nevére vásárolnak egy ingatlant, akkor nem kell hozzá gyámhatósági hozzájárulás, ha az ingatlanon nincs teher.
Általában a problémák akkor szoktak jelentkezni, amikor a szülő a kiskorú nevében el kívánja adni az ingatlant. Gyámhivatali jóváhagyás szükséges ugyanis a kiskorú ingatlanvagyonának elidegenítéséhez, megterheléséhez. A gyámhivatalhoz kell fordulni a kiskorú lakásbérleti szerződésének megszüntetéséhez, lakáscseréjéhez, készpénzvagyonának elhelyezéséhez és annak kezeléséhez is.
A gyámhivatal az ingatlan elidegenítésekor az vizsgálja, hogy az ügylet a gyermek érdekében történik-e. Ezért az ingatlant nem lehet áron alul eladni, a vételárat pedig a kiskorú ellenőrzött számláján kell tartani.
Az ingatlan vételárából vásárolható egy újabb ingatlan, amelyben a gyermeknek legalább akkora tulajdonrészt kell szereznie, mint amilyen tulajdoni aránya az eladott ingatlanban volt, vagy a vételárat egy úgynevezett gyámhatósági fenntartásos számlán kell elhelyezni.
A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselő kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlanvagyonba történő befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll.
Nincs könnyű dolga a törvényes képviselőnek, ha a számláról pénzt szeretne felvenni. Minden egyes alkalommal igazolnia kell, hogy az a gyermek érdekében történt, és a költést számlával kell alátámasztania.
– szülők, nagyszülők neki ajándékozzák,
– szülei a nevére veszik meg az ingatlant,
– örökléssel.
Bizonyos esetekben szükséges az ügylethez a gyámhatóság jóváhagyása is. Ennek szabályait a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet rögzíti. Amennyiben kiskorúnak ajándékoznak, vagy a nevére vásárolnak egy ingatlant, akkor nem kell hozzá gyámhatósági hozzájárulás, ha az ingatlanon nincs teher.
Általában a problémák akkor szoktak jelentkezni, amikor a szülő a kiskorú nevében el kívánja adni az ingatlant. Gyámhivatali jóváhagyás szükséges ugyanis a kiskorú ingatlanvagyonának elidegenítéséhez, megterheléséhez. A gyámhivatalhoz kell fordulni a kiskorú lakásbérleti szerződésének megszüntetéséhez, lakáscseréjéhez, készpénzvagyonának elhelyezéséhez és annak kezeléséhez is.
A gyámhivatal az ingatlan elidegenítésekor az vizsgálja, hogy az ügylet a gyermek érdekében történik-e. Ezért az ingatlant nem lehet áron alul eladni, a vételárat pedig a kiskorú ellenőrzött számláján kell tartani.
Az ingatlan vételárából vásárolható egy újabb ingatlan, amelyben a gyermeknek legalább akkora tulajdonrészt kell szereznie, mint amilyen tulajdoni aránya az eladott ingatlanban volt, vagy a vételárat egy úgynevezett gyámhatósági fenntartásos számlán kell elhelyezni.
A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselő kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlanvagyonba történő befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll.
Nincs könnyű dolga a törvényes képviselőnek, ha a számláról pénzt szeretne felvenni. Minden egyes alkalommal igazolnia kell, hogy az a gyermek érdekében történt, és a költést számlával kell alátámasztania.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszűnik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti.
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
|
Gyámhivatali jóváhagyás szükséges:
– a kiskorú ingatlanvagyonának elidegenítéséhez, megterheléséhez, közös tulajdon-átruházással történő megszüntetéséhez,
– a kiskorú tulajdonát képező 100 000 forint értéket meghaladó ingó vagyonának, vagyoni értékű jogának, értékpapír, üzletrész, részvény elidegenítéséhez,
– a kiskorút megillető tartásról történő lemondáshoz,
– a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozathoz,
– a kiskorú részére adott ajándék visszautasításához – a kiskorú lakásbérleti szerződésének megszüntetéséhez, lakáscseréjéhez,
– a kiskorú készpénzvagyonának elhelyezéséhez és annak kezeléséhez, a pénzintézetnél elhelyezett pénzösszeg felhasználásához.
Amennyiben kiskorú ingatlanát szeretné a törvényes képviselő eladni, akkor a következőkre van szüksége a gyámhatóság előtt:
– a törvényes képviselő kérelme,
– az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példánya,
– 3 hónapnál nem régebbi adó-és értékbizonyítvány, vagy az ingatlan-közvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslése, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,
– 15 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata, amit az ügyfél kérelmére a gyámhivatal beszerez.
Ezen dokumentumok elbírálása után határoz a gyámhivatal, és ahogy az előzőekben kifejtettük, a vételárral sem lehet szabadon rendelkezni. Az ingatlan elajándékozása a gyermeknek tehát egyszerűnek tűnik, azonban a későbbi értékesítése nehézségekbe fog ütközni.
Nem érdemes arra sem blazírozni, hogy az ingatlan elajándékozásával meg lehet úszni az esetleges NAV-végrehajtást. Tartozás esetén ugyanis az adóhatóság mind a megajándékozottól, mind az örököstől visszakövetelheti az ingatlant, amennyiben az ajándékozónak, vagy az elhunytnak adótartozása állt fenn.
– a kiskorú ingatlanvagyonának elidegenítéséhez, megterheléséhez, közös tulajdon-átruházással történő megszüntetéséhez,
– a kiskorú tulajdonát képező 100 000 forint értéket meghaladó ingó vagyonának, vagyoni értékű jogának, értékpapír, üzletrész, részvény elidegenítéséhez,
– a kiskorút megillető tartásról történő lemondáshoz,
– a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozathoz,
– a kiskorú részére adott ajándék visszautasításához – a kiskorú lakásbérleti szerződésének megszüntetéséhez, lakáscseréjéhez,
– a kiskorú készpénzvagyonának elhelyezéséhez és annak kezeléséhez, a pénzintézetnél elhelyezett pénzösszeg felhasználásához.
Amennyiben kiskorú ingatlanát szeretné a törvényes képviselő eladni, akkor a következőkre van szüksége a gyámhatóság előtt:
– a törvényes képviselő kérelme,
– az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példánya,
– 3 hónapnál nem régebbi adó-és értékbizonyítvány, vagy az ingatlan-közvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslése, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította,
– 15 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata, amit az ügyfél kérelmére a gyámhivatal beszerez.
Ezen dokumentumok elbírálása után határoz a gyámhivatal, és ahogy az előzőekben kifejtettük, a vételárral sem lehet szabadon rendelkezni. Az ingatlan elajándékozása a gyermeknek tehát egyszerűnek tűnik, azonban a későbbi értékesítése nehézségekbe fog ütközni.
Nem érdemes arra sem blazírozni, hogy az ingatlan elajándékozásával meg lehet úszni az esetleges NAV-végrehajtást. Tartozás esetén ugyanis az adóhatóság mind a megajándékozottól, mind az örököstől visszakövetelheti az ingatlant, amennyiben az ajándékozónak, vagy az elhunytnak adótartozása állt fenn.
Különleges adó- és illetékszabályok a kiskorúak ingatlanügyleteivel kapcsolatban
Egyenesági rokontól örökölt és ajándékba kapott ingatlan után nem kell illetéket fizetni. Amennyiben illetékköteles az öröklés, akkor van rá mód, hogy a kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen megfizesse. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 százalék, de legfeljebb 70 százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.
Ajándékozás esetén ilyen lehetőség nincs, a kiskorú megajándékozottnak az ajándékozási illetéket meg kell fizetnie. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) azonban lehetővé teszi az adóhatóság számára a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) kérelemre történő engedélyezését.
A részletfizetési, fizetési halasztási kérelem akkor is beadható az adóhatósághoz, ha ingatlant értékesít a kiskorú, és jövedelme keletkezik. Ilyen esetekben sincs alanyi jogon járó kedvezmény, de a kérelem elbírálásánál figyelembe veszik a kiskorúságot.
Egyenesági rokontól örökölt és ajándékba kapott ingatlan után nem kell illetéket fizetni. Amennyiben illetékköteles az öröklés, akkor van rá mód, hogy a kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen megfizesse. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10 százalék, de legfeljebb 70 százalék kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.
Ajándékozás esetén ilyen lehetőség nincs, a kiskorú megajándékozottnak az ajándékozási illetéket meg kell fizetnie. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) azonban lehetővé teszi az adóhatóság számára a fizetési könnyítés (fizetési halasztás, részletfizetés) kérelemre történő engedélyezését.
A részletfizetési, fizetési halasztási kérelem akkor is beadható az adóhatósághoz, ha ingatlant értékesít a kiskorú, és jövedelme keletkezik. Ilyen esetekben sincs alanyi jogon járó kedvezmény, de a kérelem elbírálásánál figyelembe veszik a kiskorúságot.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
2015.03.24
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése