Dr. Szeiler Nikolett adozona.hu oldalon megjelent cikke alapján
A vagyontárgy értékesítésénél azonban a felszámoló tévesen állította ki a számlát: egyenes áfával, fordított áfa helyett. Az áfatörvény szabálya szerint a felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany által teljesített értékesítés fordított adózás alá esik. A vevő szintén nem vette észre a hibát, és befogadta a téves számlákat, majd áfával kifizette a megvásárolt terméket.
Az áfatörvény 142. paragrafusának g) pontja szerint azonban az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítéskor a szokásos piaci árat tekintve 100 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll. (A szolgáltatásnyújtással is indokolt volt az áfaszabályt kiegészíteni, mivel felszámolás során előfordulhat például vagyoni értékű jog értékesítése is, amelyre eddig nem lehetett a fordított adózást alkalmazni.)
A felszámolás alatti termékértékesítés tehát fordított adózás alá esik, így a számlán feltétlenül fel kellett volna tüntetni a vevő adószámát, a számlát áfa felszámítása nélkül kellett volna kiállítani a vevő részére, és egyértelműen utalni kellett volna arra, hogy az áfát a vevőnek kell megfizetnie, tehát szerepeltetni kellett volna a bizonylaton a „fordított adózás” kifejezést.
Jogesetünkben a vevő az áfabevallásban visszaigényelte a tévesen felszámított áfát. A NAV elkezdte ellenőrizni az ügyletet a bevallások utólagos vizsgálatával. A revizorok megállapították a vevő által elkövetett hibát, és kiszabták az adóbírságot. Bevallások utólagos vizsgálata esetén nincs lehetőség önellenőrzésre vagy javításra, így csak arra van mód, hogy a vevő visszakérje – akár per során is – a jogosulatlanul felszámított áfa összegét a felszámolótól, továbbá jelezze a felszámoló felé az elkövetett számlázási hibát, és kérje annak javítását – amennyiben erre még lehetőség van.
Az adófizetési kötelezettségnek a felszámolás alatt álló adóalanyról a termékbeszerzőre, szolgáltatás igénybevevőjére való áthelyezhetőségének – így a fordított adózásnak – feltétele természetesen, hogy a termékértékesítőre, szolgáltatásnyújtóra és a teljesített ügyletre olyan áfabeli szabályok vonatkozzanak, amelyek alapján az ügyletet ténylegesen terheli olyan adófizetési kötelezettség, ami a termék vevőjére, a szolgáltatás igénybevevőjére áthelyezhető. Így feltétel egyrészt az, hogy az ügylet teljesítője adófizetésre kötelezett legyen, másrészt az, hogy az ügylet maga tényleges adófizetési kötelezettséggel járjon.
Abban az esetben, ha a felszámolás alatt álló adóalany által használt számítógépet vásárolja meg egy vállalkozás, általában fordított adózás alkalmazandó, függetlenül attól, hogy mekkora a számítógép ára, illetve a forgalmi értéke. Nem alkalmazandó azonban fordított adózás a tárgyi eszközként használt számítógép adásvételére akkor, ha a számítógép értékesítése az áfatörvény 87. paragrafusa alapján adómentes, vagyis akkor, ha az értékesítő adóalany a kérdéses számítógépet, kizárólag olyan – az áfatörvény 85-86. paragrafusai szerint – adómentes termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtásához használta, hasznosította, amely miatt a felszámolás alatt álló adóalanyt a számítógép előzetesen felszámított adója tekintetében adólevonási jog nem illette meg.
Miért jó mégis felszámolás alatti ingatlant, termékeket vásárolni?A pályázat útján meghirdetett vagyontárgyakat általában jóval a piaci ár alatt értékesítik, így, aki szeret NAV vagy bírósági végrehajtási liciteken vásárolni, az felkeresheti a felszámolók árveréseit is.
Érdemes azonban odafigyelni, hogy a felszámoló által kért ár ne legyen túl alacsony, mert ilyen esetben a bíróság megállapíthatja a feltűnő értékaránytalanságot, illetve egy kellemetlen NAV-vizsgálat is várhat a cégre. Ez főleg áron alul eladott ingatlanok értékesítésekor szokott előfordulni.
Mi minősül normál piaci árnak?Az áfatörvény alkalmazásában a szokásos piaci ár fogalma alatt az áfatörvény 255. paragrafusában meghatározottak értendők. Ennek megfelelően a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban, a teljesítés időpontjában a termék beszerzőjének, illetve a szolgáltatás igénybevevőjének fizetnie kell egy tőle független termékértékesítőnek, szolgáltatásnyújtónak.
Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár termékértékesítés esetén nem lehet alacsonyabb a termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél. Összehasonlítható körülmények hiányában a szokásos piaci ár szolgáltatásnyújtás esetén nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült. Annak számítása során, hogy az ügylet szokásos piaci ára meghaladja-e a 100 ezer forintot, általános forgalmi adót nem tartalmazó értéket kell figyelembe venni.
Megszűnő és maradó kötelezettségÉrdemes tudni, hogy a felszámolt cégek ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban – a felszámoló megkeresésére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján – az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi. Tehát azért sem kell aggódni, hogy terhekkel vásárol meg valaki egy ingatlant vagy más vagyontárgyat, ugyanis az értékesítéssel az említett kötelezettségek törlődnek.
Tudni kell viszont, hogy a haszonélvezeti jog nem szűnik meg, így jó vigyázni, ha ilyen bejegyzést látnak egy felszámolással érintett cég ingatlanjának tulajdoni lapján.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
