Az ipa alapjának csökkentése

Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.

Ám a törvényes adóoptimalizálásnál is résen kell lenni. A csökkentő tételek alkalmazásának feltételeit maradéktalanul be kell tartani, mert egy adóhatósági ellenőrzés során a nem megfelelő módon csökkentett adó adóhiánynak minősülő adókülönbözetet eredményez és jogkövetkezményekkel jár, adóbírságot és késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget von maga után.

Az önkormányzatok által kivethető iparűzési adónál a jogszabályból következően az adó alapjának megállapításánál a nettó árbevételt csökkenteni kell:

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az iparűzési adó alapját csökkentő tételek közül a legtöbb problémát a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések okozhatják. Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a költségeket levonhassuk az iparűzési adó megállapításánál?

A közvetített szolgáltatás

Közvetített szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a saját nevében vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben, de változatlan formában úgy adja tovább, hogy a megrendelővel írásban kötött szerződés tartalmazza a közvetítés lehetőségét, a számla pedig a közvetítés tényét. Az adóalany a szolgáltatás vevője és nyújtója is lesz egy személyben.

A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének, azaz ha az adóalany saját teljesítményt is értékesít, akkor a számlán a saját teljesítménytől elkülönülten kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás értékét és a számlára rá kell írni: „közvetített szolgáltatást tartalmaz”.

A levonhatóságnak nem feltétele az ár változatlansága, valamint a szolgáltatást nem kötelező egészben értékesíteni. A megvásárolt szolgáltatást adóalany részben vagy egészben, a vételi ártól akár eltérő áron is tovább értékesítheti.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a számviteli törvényben és a helyi adókról szóló törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál van egy igen fontos eltérés. Az iparűzési adó alapjából ugyanis csak akkor vonható le a közvetített szolgáltatás értéke, ha a felek írásos szerződéssel rendelkeznek. A számviteli törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál ez az „írásos” kitétel nem szerepel.

Az alvállalkozói teljesítés

Az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.

Az alvállalkozói teljesítés akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha az adóalany rendelkezik írásban kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződéssel mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával szemben.

Az új Polgári törvénykönyv a vállalkozási szerződésről az alábbiak szerint rendelkezik:

„6:238. § [Vállalkozási szerződés]

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.”

Nem szabad összekeverni a vállalkozási szerződést a megbízási szerződéssel. Vállalkozási szerződés csak olyan tevékenységre köthető, amely egy elérhető eredmény, mű megvalósítására irányul.  Alvállalkozói teljesítés címén az iparűzési adó alapjának csökkentéseként kizárólag vállalkozási szerződésen alapuló költség vonható le.

Nyilvántartás

Számviteli szempontból, illetve az adóalap számításának alátámasztására további követelmény, hogy az adóalany rendelkezzen olyan analitikus nyilvántartással, amely alapján egyértelműen végig követhető a gazdasági esemény és megállapítható, hogy mely számlák és szerződések tartoznak össze és hogy valóban közvetített szolgáltatásról, vagy alvállalkozói teljesítésről van szó.

A nyilvántartás tartalmazza legalább a megrendelő megnevezését, a kimenő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, eladási árát,   a megrendelővel kötött szerződés számát, a közvetített szolgáltatás megvásárlásáról szóló bejövő számla számát, a szolgáltatás megnevezését és vételi árát.

A nyilvántartás úgy is kialakítható, ha a könyvelésben úgynevezett költséghelyenként vagy munkaszámonként rögzítik a felmerült bevételeket és ráfordításokat.  A legfontosabb az egyedi megfeleltetés.

Az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értéke az iparűzési adó alapjából kizárólag akkor vonhatók le, ha annak jogszabályokban foglalt összes feltétele teljesül.

Egy a Legfelsőbb Bíróságig jutott ügyben a vizsgált adózó biztosító társaságokkal kötött szerződést biztosítások közvetítésére. A közvetítést nem maga végezte, hanem különböző társaságokkal és egyéni vállalkozókkal kötött határozatlan időre szóló megbízási szerződéseket a biztosító társaságok ajánlatainak értékesítésére. A részükre kifizetett jutalékot közvetített szolgáltatásként számolta el, amellyel csökkentette az iparűzési adó alapját. Az adóhatóság ezzel összefüggésben az iparűzési adóban adóhiányt állapított meg, amit többek között azzal indokolt, hogy az írásbeli szerződések nem tartalmazták a közvetítés lehetőségét és a szolgáltatás nem felelt meg a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek. A közvetített szolgáltatásként figyelembe vett összeg mind az adóhatóság, mind a bíróság megítélése szerint a megkötött biztosítások után járó, annak meghatározott része alapján százalékban előírt juttatás, tehát nem egy szolgáltatás, amit változatlan formában lehetett vagy lehetett volna közvetíteni.

Az iparűzési adó alapjának csökkentésekor kellő körültekintéssel kell a költségeket a közvetített szolgáltatások, vagy az alvállalkozói teljesítések közzé besorolni. Ha bármelyiknél akár csak egyetlen feltétel nem teljesül az egy adóhatósági ellenőrzés során az adóhiány és a szankciók figyelembevételével tetemes fizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Természetesen nem kívánunk elriasztani senkit a jogszerű adóalap csökkentéstől, csupán csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a későbbi bosszúságok elkerülése érdekében legyenek körültekintőek.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Törzstőkeemelés eredménytartalékból: így lehetséges

Lehetséges-e eredménytartalékból törzstőkét emelni?

A törzstőke emelésére több lehetőség áll a társaságok rendelkezésére. Ezek egyike az eredménytartalék terhére történő emelés.

Elsődlegesen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú tőkeemelésre csak akkor, és olyan mértékben kerülhet sor, amennyiben az a számviteli törvény 40. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

„40. § (1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy

b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)

kimutatott tőketartalék, valamint az – osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.”

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:201. paragrafusa  alapján a törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés további feltétele:

– a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata

– és a törzstőke felemelésének fedezetét igazoló 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámoló vagy közbenső mérleg.

Az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőke emelést a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával kell könyvelni a következőképpen T 413 - K 41. Az eredménytartalék csökken, a jegyzett tőke nő.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Kisokos hitelezőknek!

Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.

Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.

A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez.

A fizetési emlékeztetőben meg kell adni a lejárt számla adatait (számla száma, összege, eredeti fizetési határidő), valamint új határidőt a pénzügyi teljesítésre.

Ha az újabb határidő is eredménytelenül telik el, akkor küldhet egy fizetési felszólítást, ami már kevésbé udvarias, tartalmazza a kamatokat, behajtási költségeket, kötbért és utalást a nem teljesítés jogkövetkezményeire.

Az erre sem reagáló partnerek tartozásaival ügyvédhez fordulhat, aki írhat ügyvédi felszólító levelet, illetve elektronikus úgynevezett „fmh” (fizetési meghagyásos) levelet vagy akár felszámolási eljárást is kezdeményezhet az adóssal szemben.

Már a fizetési késedelem felfedezésekor ajánlott ellenőrizni, hogy az adós cég nem került-e végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá. A behajtási folyamat alatt ezt rendszeresen ellenőrizni kell, mert az elkésett hitelezői igénybejelentéssel rosszabb pozícióba kerülhet, vagy kimarad az eljárásból.

A hitelező fogalmát a Cstv. az alábbiak szerint definiálja:

„c) hitelező:          

ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz-vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.”

Csődeljárás esetén a hitelezőknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől 30 nap áll rendelkezésre, hogy a fennálló követeléseiket bejelentsékaz adósnak és a vagyonfelügyelőnek.  A csődeljárás kezdő időpontja után keletkező követeléseket pedig nyolc munkanapon belül jelenthetik be.

Végelszámolásnál és felszámolási eljárásnál a hitelezői követelések bejelentésére rendelkezésre álló idő a közzétételtől számított 40 nap.

Végelszámolással csak akkor szüntethető meg a vállalkozás, ha a megszűnő társaságnak nem marad kiegyenlítetlen kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ha a végelszámolás rendben lezajlik és a társaság végelszámolással szűnik meg, akkor a hitelezők követelését az eljárás alatt kiegyenlítették. Ha ugyanis a végelszámoló a végelszámolási korrigált nyitó mérleg alapján megállapítja, hogy a cég vagyona nem elég a hitelezői követelések fedezetére és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, akkor haladéktalanul kérelmeznie kell a felszámolási lejárás lefolytatását.

Felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és akkor elégíti ki, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő a hitelezők számára igen fontos, mert annak elmulasztása jogvesztéssel jár és a hitelező követelésének a megszűnését eredményezi.

Kedvezőbb a helyzet, ha a hitelező végelszámolás során késlekedik a követelés bejelentésével. Végelszámolásnál a hitelezői követelés bejelentésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása nem jár jogvesztéssel, de bonyolultabbá válik a követelés behajtása. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A hitelezői igénybejelentésnek tartalmaznia kell a követelés tőkeösszegét és jogcímét, a kamatkövetelést és a kamat számításának levezetését. Csatolni kell hozzá a követelést alátámasztó bizonylatokat (számlákat, szállítóleveleket, teljesítés-igazolásokat), valamint a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló bizonylatot, banki igazolást.

A követelés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező nyilvántartásba-vételi díjként a követelés 1 százalékát, de legalább 5000 forintot és

– csődeljárásban legfeljebb 100 ezer forintot a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára,

– felszámolási eljárásban legfeljebb 200 ezer forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára a bírósági ügyszámra hivatkozással befizessen.

Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet.

A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak.

A választmány megalakításának feltétele:

– csődeljárásban, hogy azt a szavazati joggal rendelkező hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők a szavazatok több mint felével rendelkezzenek,

– felszámolási eljárásban, hogy azt legalább a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával.

Mindkét eljárásra vonatkozóan, ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és a részvételi arány már nem éri el a szükséges mértéket, a választmány a hitelezők számának csökkenésétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha addig kellő számú hitelező csatlakozott.

Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor az lesz a hitelezői választmány, amelyik több hitelezőt tömörít. A működő hitelezői választmányhoz később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók a választmány működésére kötött megállapodás feltételeit vállalják.

A választmány legalább három, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak.

A hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik:

– a választmány jogosultságait,

– a választmányt működtető hitelezők képviseletét,

– a működtetés forrásainak biztosítását,

– a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait.

A megalakulását követő három munkanapon belül a választmány megalakításáról az arról készült jegyzőkönyv és a megállapodás csatolásával értesíteni kell az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.

A választmánynak ügyrendben kell szabályozni döntéshozatalának eljárásrendjét, és azt is, hogy a döntéseihez, intézkedéseihez hogyan kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét. Az ügyrendet öt munkanapon belül kell elfogadni.

A hitelezői választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét és gyakorolja a törvényben biztosított jogait. Például tájékoztatást kérhet az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről, amire az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt nyolc munkanapon belül köteles válaszolni.

Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.