Korábban rengeted ellenőrzési típussal találkozhattunk (bevallások utólagos ellenőrzése, egyes adókötelezettsége, gazdasági események valódiságát firtató vizsgálat stb.)
A 2018. január 1-től hatályba lépő új törvény csak két ellenőrzésfajtát fog alkalmazni:
1) Jogkövetési vizsgálat
Ennek keretében az adóhatóság adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát vagy azt, hogy eleget tettek e az adminisztratív kötelezettségeknek.
2) Adóellenőrzés.
Az adóhatóság ebben az esetben az adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.
Változik az adóellenőrzés maximális időtartama
Az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot. A magánszemélyek megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos ellenőrzési határidő. Ha az adóhatóság ezt túllépi akkor megállapítás nélkül le kell, hogy zárja a vizsgálatot.
Az új törvény szerint nem fog szünetelni az ellenőrzési határidő a kapcsolódó vizsgálat, jogsegély, külföldi megkeresés stb. időtartama alatt.
Az adóellenőrzési határidőt meghosszabbíthatja indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője 90 nappal, a felettes szerv 90 nappal, valamint a NAV vezetője, illetve önkormányzati adóhatóság esetén a nemzetgazdasági miniszter 90 nappal, az ellenőrzési határidő azonban a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 365 napot.
Észrevétel
Az adózónak kézbesített jegyzőkönyvre észrevételt lehet tenni. Az észrevétel alapján elrendelt kiegészítő ellenőrzés legfeljebb harminc napig folytatható, ezen ellenőrzési határidő meghosszabbításának nincs helye. Eddig ez 15 nap volt.
Teljességi nyilatkozat
A törvényjavaslat a személyi jövedelemadó becsléssel történő megállapítása esetére semlíti a teljességi nyilatkozatot, mely az adózónak az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi körülményeire vonatkozik. Ezt az adózó részben vagy egészben megtagadhatja, ebben az esetben az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatják le.
Jogorvoslati lehetőségek
A hatályos szabályoknak megfelelően fennmarad az észrevétel, illetve a fellebbezés lehetősége is. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő a lezárt időszakot eredményező adóellenőrzés esetében a jelenlegi 15 napról 30 napra emelkedne. A törvényjavaslat szerint az észrevételezési határidő jogvesztővé válna.
A fellebbezésben ezentúl nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. E korlátozás a másodfokú döntés alapján elrendelt új eljárás során is érvényesül.
A törvényjavaslat szerint, ha a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az elsőfokú adóhatóság 8 napos határidő tűzésével felhívja a fellebbezésre jogosultat az egyértelmű kérelem benyújtására. Ha a fellebbezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja.
A fellebbezést elbíráló szerv intézkedése kibővülne annyival, hogy a tényállás kiegészítése érdekében maga fog intézkedni, az első fokon eljárt adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy az egész eljárás újra kezdődne.
Felügyeleti Intézkedés
A törvényjavaslat szerint felügyeleti intézkedés csak egy alkalommal, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nyújtható be.
Nyilatkozattétel
Sok problémát okozott az Adóhatóságnak, hogy ügyfelek annak ellenére írásban nyilatkoztak, hogy a revizor szóban szerette volna őket meghallgatni. Az új Art. szerint az adóhatóság jogosult megszabni ezentől a nyilatkozattétel módját, vagyis, hogy arra szóban vagy írásban kerüljön sor. Az adózó köteles lesz ezentúl az adóhatóság felhívására az adóhatóság előtt szóban nyilatkozatot tenni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, eljárási bírságot fog kiszabni a NAV. Ennek legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.