Több
esetben előfordult, hogy egy határozatot
nem személyesen a hatóság vezetője írt alá, hanem egy helyette eljáró
„kiadmányozó”. A
határozatokon ez úgy nézett ki, hogy nyomtatott betűvel kiírták a hatóság
vezetőjének nevét, amely alatt szerepelt egy aláírás, jobb esetben egy
„h”(helyett) betűvel. Az aláírás nem a
hatóság vezetőjének kézjegye volt, hanem nem tudni kié, mert neki nem volt
odaírva a neve nyomtatott betűkkel. Ez a NAV-nál bevett szokás volt, hogy
valaki a hatóság vezetője helyett odafirkantotta az aláírását. Nagyon sok ilyen
ügy került bíróságra, ahol a képviselők – így én is – arra hivatkoztunk, hogy
emiatt semmis az adóhatóság határozata. A bíróság döntése után, aztán az ügyek
a Kúrián kötöttek ki, ahol a Kúria kimondta, hogy valóban semmisek ezek a
határozatok. Azaz semmisek voltak 2
egész évig, ugyanis most a Kúria jogegységi határozatban kimondta, hogy mégsem
semmisek. Vagyis csak nagyon nagyon szűk körben.
Így azok a szerencsés pereskedők, akiknek jogerősen lezajlott az ügyük,
azok örülhetnek. Azok a kevésbé szerencsések, akiknek most van emiatt per vagy
Kúria felülvizsgálat folyamatban izgulhatnak az eredmény miatt.
Eddigi bírósági gyakorlat
A problémát az okozta, hogy az adóhatóság belső szabályzata megengedte,
hogy a kiadmányozó aláíráskor ne írja ki a nevét nyomtatott betűkkel. Így ugye
nem tudhattuk, hogy ki írta alá a NAV határozatot. Ez az eljárás viszont a
bíróságok szerint jogellenes, tekintettel arra, hogy így nem lehet kideríteni,
ki írta alá a határozatot, ezáltal azt sem, hogy az illetőnek volt-e joga
aláírni. A bíróságok ezen az alapon semmisítették meg az adóhatóság
határozatait, amelyet egy Kúriai döntés megerősített.
EDDIG a bíróságok az ilyen ügyeinkben kimondták, hogy a nem jogszerűen átengedett
kiadmányozás felveti a Ket. által tiltott hatáskör átruházását vagy a hatáskör
elvonását, a perbeli határozatokból nem állapítható meg , hogy a hatáskör
gyakorlója a kiadmányozási jogát jogszerűen engedte át, ezért a bíróság a NAV határozatokat a korábbi Ket. 121. § (1) b) alapján semmisnek
tekintette.
Kúria
új jogegységi döntése
Sajnos
2019. január 15-én új jogegységi döntés született, amely kimondja:
A
közigazgatási döntés kiadmányozójának aláírásával kapcsolatos hiba vagy
hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem eljárási
jogszabálysértésnek minősül.
Így
ismét ott tartunk, hogyha Ön helyett más ír alá, akkor azaz eljárás semmis, de
ha ezt a NAV csinálja az szabályos.
A Kúria
szerint a kiadmányozás, iratkezelést jelent, az az aláírt döntés további
példányainak hitelesítését és a hatóságon kívülre szóló, ügyfelekkel,
eljárásban résztvevő harmadik személyekkel, stb. való közlést, az irat részükre
történő továbbítását, lényegében az irat kiadását jelenti (iratkezelési
fogalom). Ezért nem semmis az a NAV határozat, amelyet egy ismeretlen ír alá és
küldi el a számunkra.
Nagyon sok nyert ügy volt
az adóhatósággal szemben a kiadmányozás miatt, így biztos vagyok abban, hogy ez
volt az oka ennek a Kúria jogegységi döntésnek.
A Kúria jelenlegi
álláspontja szerint:
„A Kúria esetenként arra
a megállapításra jutott, hogy a határozat aláírásának olvashatatlansága nem
hivatalból figyelembe veendő, és semmisséget nem eredményező szabálytalanság.
Az előzőekből következik,
hogy a hatáskör meglétét vagy hiányát nem a kiadmányozó aláírásának
olvashatósága, vagy a helyettesítés rendjének megtartottsága dönti el, hanem
az, hogy az eljárás egészéből, az egyes eljárási cselekményekből, a döntés
külső megjelenéséből, tartalmából megállapítható-e, hogy ténylegesen melyik hatóság járt el, továbbá, hogy e hatóságnak volt-e
jogszabályon alapuló hatásköre az ügyben való eljárásra, döntéshozatalra.”
Tehát,
ha megfelelő hatóság járt el az ügyben, nem számít a kiadmányozó kiléte.
A Kúria álláspontja
szerint a Ket. 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti semmisségi okot a
hatáskör hiánya jelenti. Szerinte e rendelkezés ilyen jogkövetkezményt az
aláírással kapcsolatos esetleges szabálytalansághoz nem fűz.
A Kúria kimondta, hogy a
Ket. 72. § (1) bekezdés f) és g) pontjában írt szabályok azt a célt szolgálják,
hogy a hatáskör gyakorlásának jogszerűsége megállapítható legyen magából a
határozatból, az alapján az ügyfél számára is egyértelmű legyen, hogy vele
szemben a közhatalmi döntést arra feljogosított szerv, személy hozta, a
hatáskör gyakorlásában arra jogosult vett részt. A Ket. felsorolt
követelményeinek megsértése eljárási
szabályszegésnek minősül, azaz pusztán ezek hiányával, hiányosságával, az ezen
előírásoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos szabálytalanság a hatáskör
hiányát és erre figyelemmel a döntés semmisségét nem eredményezi. Eljárási
jogszabálysértés esetén a hivatalbóli bizonyítás kérdése fel sem merül, a
bíróság ezt a kérdést kereseti kérelem hiányában nem vizsgálja.
A Kúria 1/2019. számú KMPJE
határozata elolvasható teljes terjedelemben a Kúria honlapján:
https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/12019-szamu-kmpje-hatarozat
