2013-as ADÓAMNESZTIA a készpénzben vagy külföldön tartott adózatlan jövedelmek legalizálására – Stabilitás Megtakarítási Számla

Mit is jelent a 2013-as Adóamnesztia?
 
2013. július 26-án hirdették ki azt a törvénymódosítását, amelyben a Stabilitási Megtakarítási Számlán keresztül legalizálni lehet a készpénzben vagy külföldön tartott adózatlan jövedelmeket.  Stabilitás Megtakarítási Számlát befektetésekkel foglalkozó hitelintézeteknél nyithatja bármely magánszemély, minimum 5 millió forinttal, amelyet a bankszámlanyitással egyidejűleg kell befizetni. A számla áll egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és egy stabilitási megtakarítási pénzszámlából. A Stabilitás Megtakarítási Számlán lévő összegből a hitelintézet állampapírt vesz, amellyel a törvényalkotó célja az ország külföldi pénznemben fennálló tartozásának csökkentése. A stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlege után kamatot a számlavezető nem nyújthat.

Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a számlatulajdonosnak?

A 2013-as Adóamnesztia igen jó feltételeket teremt a számlára befizető magánszemélyeknek. A Stabilitás Megtakarítási Számlán lévő összeg után kamatjövedelem keletkezik, amely adófizetési kötelezettséget akkor von maga után, amikor a számlatulajdonos részére a Számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Tehát csak a kamatjövedelem után kell adózni!

A kamatjövedelem után megállapított adóalapból az adót a Stabilitás Megtakarítási Számlát vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be az állami adóhatóságnak. A számlán lévő összeg 5 év múlva válik adómentessé! Amennyiben a számla tulajdonosa 5 évnél korábban kíván hozzáférni a számlán tárolt pénzhez, a következők szerint adózik:

• Amennyiben a számláról 3 éven belül kifizetésre kerül az összeg, az adó alapja a kifizetett összeg 200%-a;
• Amennyiben a számlán legalább 3 évig, de kevesebb mint 4 évig tartotta az összeget, az adó alapja a kifizetett összeg 100%-a;
• Amennyiben legalább 4 év, de kevesebb mint 5 évig tartotta a számlán az összeget, az adó alapja a kifizetett összeg 50%-a;
• Amennyiben 5 évig a számlán hagyta a pénzét, a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik

Kinek jó és kinek nem a Stabilitás Megtakarítási Számla?

Annak nyújthat az adóamnesztia teljes biztonságot a jövedelem legalizálásában, aki külföldi bankszámlán tartott pénzét kívánja ilyen formában haza hozni, vagy aki Magyarországon készpénzben tartja az adózatlan forintjait.
A külföldi bankszámlán tartott pénz esetén a Stabilitási Megtakarítási Számlára történő utalással, 5 év múltán adómenetesen juthat hozzá a jövedelméhez, amelyet Magyarországon legálisan felhasználhat beruházáshoz, ingatlan vásárláshoz, az Adóhatóság nem fogja firtatni az eredetét. Ugyanígy, aki eddig otthon vagy széfben, készpénzben tartotta az adózatlan pénzét, most 5 év után törvényes forrásból származó jövedelemhez juthat.
További előnye, hogy biztonságban tudható a pénz, hiszen a számla anonim és nem végrehajtható! A bankszámla adatait a hitelintézet ugyan lejelenti az adóhatóság felé, azonban ezt a számlatulajdonos neve nélkül, anonim módon kell tennie.

A 2013-as adóamnesztia azoknak jelenthet kockázatot, akik magyarországi bankszámlán tartanak adózatlan pénzeket, és ezeket szeretnék a Stabilitás Megtakarítási Számlára utalással legalizálni. Mivel az Adóhatóság egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során mindig azt nézi, hogy az adott időpillanatban, amikor a bankszámlára tették a pénzt, ehhez milyen forrásból jutottak, ezért az a tény, hogy - a már a bankszámlára rátett összeget - továbbutalta a megtakarítási számlára, nem jelent megoldást.

Júliustól börtön jár a kilóméteróra visszatekerés miatt!

2013. július 1-től börtön jár a kilométeróra visszatekerése miatt. Az eladás megkönnyítése végett a hazai gépjárművek jelentős hányadánál az eladók meghamisítják a kilométeróra számlálójának állását. 

 Július 1-től hatályos büntető törvénykönyv szerint azonban, új bűncselekmény a gépjármű kilométer-számlálójának visszatekerésre, ami akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 

Az okmányirodák tájékoztatása szerint idén júliustól már csak olyan adásvételi szerződést fogadnak el a gépjármű átírásakor, melyen az eladó és a vevő aláírásával hitelesíti a pillanatnyi kilométeróra állást.

Az intézkedés leegyszerűsítheti az ellenőrzést, ugyanis ismételt eladáskor elegendő, ha bemutatjuk az előző adásvételi másolatát a vevőnek, amiből azonnal meggyőződhet arról, hogy a számláló többet mutat, mint a legutóbbi tulajdonosváltásnál.

A bűncselekmény felderítése érdekében az autók kilométeróra-állását ugyanakkor nem csak adásvételkor, hanem műszaki vizsgakor is rögzíteni kell. Az adatok az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalába kerülnek, ahonnan bárki, visszamenőleg lekérdezheti őket. Hozzáteszem, mivel ez már egy hatályban lévő jogszabály én megpróbáltam ezeket az adatokat lekérdezni a http://www.kekkh.hu/hu/gepjarmu oldalán, de nem sikerült, erre vonatkozóan semmilyen információt nem találtam. Amennyiben bárki talál erre vonatkozó információt, kérem ossza meg velem! Úgy vélem, hogy ameddig nem hoznak létre, egy mindenki számára hozzáférhető rendszert a gépjármú kilóméretórájának rögzítésére, akkor teljesen felesleges a jogszabály.

Az új büntetőjogi szabály bevezetésének oka, hogy Magyarországon szinte "kötelezőnek" érezték az óra visszatekerését, hiszen  amennyiben sokat futott az autó, szinte eladhatatlanná vált.

Én úgy gondolom, hogy mivel a legtöbb használt autó külföldről érkezik - itt értsd az EU-t is -, és már visszatekerve adják el a gépkocsit, ezért sok esetben teljesen értelmét veszti ez a rendelkezés.

További aggályom, hogy amennyiben 1 tulajdonosa volt az autónak tényleg szépen visszanézhető a kilóméteróra állása, azonban több korábbi tulajdonosnál, illetve ismételt, egymás utáni gyors eladásoknál visszakövethetetlen lesz, főleg MŰKÖDŐ, mindenki számára hozzáférhető ellenőrző rendszer nélkül. 

A Büntető Törvénykönyv rendelkezésre a következőket mondja:

Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása 

348. § Aki jogtalan haszonszerzés végett a közúti gépjármű kilométer-számláló műszere által jelzett értéket a műszerre gyakorolt behatással vagy a mérési folyamat befolyásolásával meghamisítja, illetve a műszer működését megakadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A fenti bejegyzés egy kis kitekintés volt az adójogból, de mind ezen az oldalon mind a honlapon - www.drszeiler.hu - nagyrészt adózással kapcsolatos, közérthető cikkek olvashatóak!

Dr. Szeiler Nikolett
info@drszeiler.hu
www.drszeiler.hu

Kerülje el az adóvégrehajtást, terjesszen elő méltányossági kérelmet!

Amennyiben adótartozását méltányolható személyes vagy gazdasági okból nem tudja fizetni, lehetősége van fizetési és méltányossági kérelem előterjesztésére az adóhatóság előtt. Munkám során sokszor tapasztaltam, hogy ügyfeleim csak a sokadszorra elutasított kérelem után fordulnak hozzám ugyanakkor, ha korábban kerestek volna meg problémájukkal, a végrehajtási eljárás is elkerülhető lett volna. Jelen eljárás kizárólag kérelemre terjeszthető elő. Magánszemély esetében a beadványt papír alapon kell eljuttatni az Adóhatósághoz, gazdasági társaságok esetében elektronikusan adjuk be kérelmünket.

Mindkét esetben az adóhatóság erre előírt adatlapján kell igényelnünk a méltányosságot, azonban ne felejtsük el, hogy bármilyen más dokumentációt, szerződést, üzleti tervet, nyilatkozatot csatolhatunk a beadványunk mellé. És nem csak csatolhatunk, de kell is csatolnunk, hiszen ezek hiányában el fogják utasítani a kérelmünket.

Szabályszerű, elfogadható, dokumentációkkal alátámasztott kérelem esetén a végrehajtás elkerülhető, hiszen az első kérelem adóhatósághoz történő beékezésétől számítva a végrehajtási eljárást nem lehet megindítani, a megindult végrehajtási eljárást pedig fel kell függeszteni. Azonban, ha a kérelmet az adóhatóság elutasítja és nem érkezik rá fellebbezés, akkor az adótartozás azonnal végrehajthatóvá válik. Itt hívnánk fel a figyelmet, hogy kizárólag az első kérelem akasztja meg a végrehajtást, ezért nagyon fontos, hogy szakszerűen kerüljön összeállításra.

Milyen kedvezményekre van lehetőség?

• Lehetőség van részletekben történő fizetésre,
• az adótartozás mérséklésére, törlésére
• a fizetés elhalasztására későbbi időpontra

A részletekben történő fizetés kérelmezése esetén az adóhatóság arra fog figyelmet fordítani, hogy adózónak, illetve vele egy háztartásban élő személyeknek van e elég keresete ahhoz, hogy a részleteket fizetni tudják a család más megélhetésre költött pénze mellett. Gazdasági társaságok esetén nem csak azt kell leírni, hogy miért keletkezett az adótartozás, sokkal inkább arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a társaság jövőjét miképp fogja befolyásolni az adótartozás részletekben történő megfizetése. 

Sok esetben pénzügyi és üzleti tervet kell készítünk, amelyben bemutatjuk a vállalat életét, megbízóit és a társaság jövőbeni lehetőségeit. A fentiekben is jól látható, hogy csak jól kivitelezett kérelemmel lehet bármilyen kedvezményt is elérni.

Fontos megemlíteni, hogy a tőketartozás mérséklésére (törlésére) kizárólag magánszemélyek esetén van lehetőség, cégek esetében a bírság és a késedelmi pótlék törlését lehet kezdeményezni.

Fizetési halasztás kérelmezése esetén azt kell igazolnunk, hogy egy későbbi időpontban az adótartozás teljes egészében megfizethető lesz, vagy kérhetünk halasztást a tartozás egy részére is.

A fizetési kedvezmény megadásához az adóhatóság különböző feltételeket szabhat:

• az esedékessé váló adótartozást teljesítése
• az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése
• megfelelő biztosíték adása (kezesség, zálog, jelzálogjog) adása

Fizetési könnyítési kérelemnek a következő három feltétel együttes fennállása esetén ad helyt a hatóság:

• adózónak fizetési nehézsége áll fenn, mely folytán a tartozás azonnali illetve egy összegű megfizetésére nem képes
• a fizetési nehézség adózónak nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható
• a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
info@drszeiler.hu 
www.drszeiler.hu

Egyre több a névtelen feljelentés az Adóhatóságnál!

A Nav évente több tízezer állampolgári bejelentést kap magánszemélyek vagyongyarapodására vonatkozóan, amelyek nagy része névtelen feljelentőtől származik. Volt olyan eset, amikor a feljelentő kiült szomszédja háza elé, és az összes személygépjármű rendszámát felírta, amelyről úgy gondolta a házigazda új tulajdona, majd elküldte az adóhatóságnak. 

Fontos tudni, hogy a feljelentéseket az adóhatóság minden esetben megvizsgálja és próbálja kiszűrni, hogy melyik tartalmaz olyan lényegi információkat, amely alapján megindítható a vagyonosodási vizsgálat!

A fenti rendszámokon alapuló feljelentés esetén nem kell az Adóhatóságnak túl sokat dolgozni azon, hogy kiderítse a bejelentés valóságalapját. Egyszerűen lekéri a gépjármű-nyilvántartás és az ingatlan nyilvántartás adatait és összehasonlítja a magánszemély bevallásával. Amennyiben úgy véli, hogy a jövedelme nem fedezhette az autók megvásárlását, nagy valószínűséggel vagyonosodási vizsgálatot fog kezdeményezni. Ilyen esetben az adóhatóságnak könnyű dolga van, hiszen 2013. júliusától sokkal könnyebben hozzáférhet adózó banki adataihoz, így egyszerűen megállapíthatja, hogy az autókat átutalással, a bankszámlán lévő adózott vagy adózatlan jövedelemből vette-e.

Azonban az Adóhatóság még ekkor is a biztosra megy, és először csak egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló, adatgyűjtést célzó ellenőrzést ír elő, és ha úgy látja, hogy nincs minden rendben akkor elindítja az átfogó, bevallások utólagos vizsgálatát. 

A feljelentések hátterében általában szomszéd, családtag, volt házastárs, elküldött alkalmazott vagy üzleti partner áll. Azonban egyre elterjedtebb azaz álláspont is, hogy egyes magánszemélyek úgy vélik, ők rendesen adóznak és megfizetik az adójukat, így azt más is tegye meg. Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar adóhatóság épít a névtelen feljelentőkre, amely tendencia a nyugati országokra is jellemző. Az Egyesült Államokban az 1863-as False Clames Act (Hamis Igények Törvénye) elnevezésű jogszabály óta szabályozzák a közérdekű bejelentéseket. A Whistleblower azaz a Fütyülő vagy Súgóember, amennyiben hasznos információval látja el az adóhatóságot jutalomban részesül.

Az ókori Velencében az Igazság Szájába  dobták a feljelentéseket

A feljelentések azonban már az antik velencei korra is visszavezethetőek, amikor is az Igazság Szája nevű szoborba dobták a korrupció gyanús bejelentéseket. 

 

A feljelentések azonban a visszájukra is fordulhatnak! A vagyonosodási vizsgálatok alanyai csaknem minden alkalommal tisztában vannak vele, hogy ki lehetett a feljelentő és viszont-feljelentést kezdeményeznek!

Hogyan zajlik a közérdekű bejelentés napjainkban?

A Nemzeti Adó és Vámhivatal igencsak megkönnyítette a közérdekű bejelentők dolgát, hiszen a 2004. évi XXIX. törvénynek megfelelően egy egyszerű ŰRLAP kitöltésével nyílik mód a feljelentések megtételére. Azonban, ha a feljelentő az űrlapon a nevére és a postai levelezési címére vonatkozó adatokat nem, vagy hiányosan, esetleg csak részben adja meg, úgy a bejelentést NÉVTELENÜL kezelik és a névtelen bejelentés   kivizsgálása a törvény alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhetőek az ismételten ugyanazon személy által és ellen tett névtelen bejelentések.

A törvény szerint: 

Közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Fontos felhívni azonban a figyelmet arra, hogy az Adóhatóságot titoktartás kötelezi minden olyan tény, adat körében, amely a tudomására jutott, így a feljelentőt NEM FOGJA ÉRTESÍTENI arról, hogy a bejelentését kivizsgálják e vagy sem.

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
www.drszeiler.hu

info@drszeiler.hu