A Nav évente több tízezer állampolgári bejelentést kap magánszemélyek vagyongyarapodására vonatkozóan, amelyek nagy része névtelen feljelentőtől származik. Volt olyan eset, amikor a feljelentő kiült szomszédja háza elé, és az összes személygépjármű rendszámát felírta, amelyről úgy gondolta a házigazda új tulajdona, majd elküldte az adóhatóságnak.
Fontos tudni, hogy a feljelentéseket az adóhatóság minden esetben megvizsgálja és próbálja kiszűrni, hogy melyik tartalmaz olyan lényegi információkat, amely alapján megindítható a vagyonosodási vizsgálat!
A fenti rendszámokon alapuló feljelentés esetén nem kell az Adóhatóságnak túl sokat dolgozni azon, hogy kiderítse a bejelentés valóságalapját. Egyszerűen lekéri a gépjármű-nyilvántartás és az ingatlan nyilvántartás adatait és összehasonlítja a magánszemély bevallásával. Amennyiben úgy véli, hogy a jövedelme nem fedezhette az autók megvásárlását, nagy valószínűséggel vagyonosodási vizsgálatot fog kezdeményezni. Ilyen esetben az adóhatóságnak könnyű dolga van, hiszen 2013. júliusától sokkal könnyebben hozzáférhet adózó banki adataihoz, így egyszerűen megállapíthatja, hogy az autókat átutalással, a bankszámlán lévő adózott vagy adózatlan jövedelemből vette-e.
Azonban az Adóhatóság még ekkor is a biztosra megy, és először csak egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló, adatgyűjtést célzó ellenőrzést ír elő, és ha úgy látja, hogy nincs minden rendben akkor elindítja az átfogó, bevallások utólagos vizsgálatát.
A feljelentések hátterében általában szomszéd, családtag, volt házastárs, elküldött alkalmazott vagy üzleti partner áll. Azonban egyre elterjedtebb azaz álláspont is, hogy egyes magánszemélyek úgy vélik, ők rendesen adóznak és megfizetik az adójukat, így azt más is tegye meg. Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar adóhatóság épít a névtelen feljelentőkre, amely tendencia a nyugati országokra is jellemző. Az Egyesült Államokban az 1863-as False Clames Act (Hamis Igények Törvénye) elnevezésű jogszabály óta szabályozzák a közérdekű bejelentéseket. A Whistleblower azaz a Fütyülő vagy Súgóember, amennyiben hasznos információval látja el az adóhatóságot jutalomban részesül.
 |
| Az ókori Velencében az Igazság Szájába dobták a feljelentéseket |
A feljelentések azonban már az antik velencei korra is visszavezethetőek, amikor is az Igazság Szája nevű szoborba dobták a korrupció gyanús bejelentéseket.
A feljelentések azonban a visszájukra is fordulhatnak! A vagyonosodási vizsgálatok alanyai csaknem minden alkalommal tisztában vannak vele, hogy ki lehetett a feljelentő és viszont-feljelentést kezdeményeznek!
Hogyan zajlik a közérdekű bejelentés napjainkban?
A Nemzeti Adó és Vámhivatal igencsak megkönnyítette a közérdekű bejelentők dolgát, hiszen a 2004. évi XXIX. törvénynek megfelelően egy egyszerű ŰRLAP kitöltésével nyílik mód a feljelentések megtételére. Azonban, ha a feljelentő az űrlapon a nevére és a postai levelezési címére vonatkozó adatokat nem, vagy hiányosan, esetleg csak részben adja meg, úgy a bejelentést NÉVTELENÜL kezelik és a névtelen bejelentés kivizsgálása a törvény alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhetőek az ismételten ugyanazon személy által és ellen tett névtelen bejelentések.
A törvény szerint:
Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
Fontos felhívni azonban a figyelmet arra, hogy az Adóhatóságot titoktartás kötelezi minden olyan tény, adat körében, amely a tudomására jutott, így a feljelentőt NEM FOGJA ÉRTESÍTENI arról, hogy a bejelentését kivizsgálják e vagy sem.
Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
www.drszeiler.hu
www.drszeiler.hu
info@drszeiler.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése