Adózói kérdés: Lehetséges tőkeemelés lekötött tartalékból?

Tisztelt Szakértő! A kft. társasági szerződésében tőkepótlási kötelezettség miatt veszteség fedezetére utaltak pénzt, amit lekötött tartalékként tartunk nyilván. A kérdés az, hogy ebből a lekötött tartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Köszönettel -  kérdéseket az adozona. hu oldalon tehet fel.

Kedves Olvasó!

A számviteli törvény ide vonatkozó része alapján lehet, azonban a lenti feltételek esetén:

A számviteli törvény 38. § (4) bekezdése szerint a  veszteség fedezetére történő pótbefizetést lekötött tartalékként kell kimutatni a pótbefizetés visszafizetéséig. Lekötött tartalékból tőkeemelést végrehajtani csak a korábbi tőkeleszállításkor a jegyzett tőkéből a lekötött tartalékba átvezetett összeg erejéig lehet. Ebben az esetben a tőkeemelés a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg könyvelendő a jegyzett tőke növekedéseként és a lekötött tartalék csökkenéseként.

38. §
(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét,
b) 
c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget,
d) a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegét,
e) a (2) bekezdés szerinti lekötendő tőketartalékot; ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,
f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét,
g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.

(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.

(5) A (3) bekezdés szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.

(6) A lekötött tartalék feloldását - a (4) bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével - a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartaléka tőketartalékból; illetve az eredménytartalékból került lekötésre.

 (7) Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára -az alaptőke terhére képzett tartalékként - szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a tőkeleszállítás összegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni.

(8) A (7) bekezdés szerint elkülönített lekötött tartalékot csak a jogszabályban meghatározott módon lehet megszüntetni: veszteségrendezésre - az erről szóló döntés időpontjával - az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve tőkeemelésre - a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával - a jegyzett tőkét növelő tételként.

Kérdésekre pontos választ, csak a Társaság dokumentációjának áttanulmányozása után tudunk adni.

Üdvözlettel:

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Jelentős változások jönnek 2015-ben az adózás rendjében

• dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adózóna.hu oldalon megjelent cikke alapján:

Több ponton is módosítaná a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt az új adócsomagban. Egyebek mellett változik a tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya, a munkáltatói adó-megállapítási szabályok határideje, az automata berendezéseket üzemeltetők bejelentési kötelezettsége, az elévülésre vonatkozó szabály és a kapcsolt vállalkozások fogalma is.

A jövő évtől május 20-a helyett április 30-áig kell a munkáltatónak az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján megállapítani és június helyett május 20-áig kell azt továbbítania az adóhatósághoz – derül ki az adótörvény-módosítási csomagból.

Az Art. 27. § (4) bekezdése az alábbiak szerint változik: a munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év április 30-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év május 20-áig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.

A tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintról 1 millió forintra csökken.Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles

– a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany adószámának első nyolc számjegyéről,

– az általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról,

– valamint a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.Könyvvizsgáló is képviselheti az ügyfelet az adóhatóság előttA könyvvizsgáló jelenleg csak úgy tudja – jogszerűen – képviselni ügyfeleit, ha igazolja, hogy könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja. A képviseletre jogosult személyek körébe 2015. január 1-től egzakt módon is bekerül a könyvvizsgáló.

Az adóhatóság előtt a legtöbb ügyben a képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy lehetett képviselő.
Kötelező az élelmiszer-értékesítést végző automata berendezések bejelentése 2015. március 31-éig.Az automata berendezést üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni

– az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,

– az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

– az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,

– haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.

Duplájára emelkedik a mulasztási bírság, ha az adózó ismételten jogsértést követ el. Amennyiben az adózó a jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózónál 1 millió forintig terjedhet. A magánszemély adózó eddig 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal volt sújtható.

Nemzetközi megkeresések esetén, amennyiben nem érkezik válasz, 180 nap után lezárhatja az adóhatóság az ellenőrzést, a korábbi 1 év várakozási idő helyett.Jelenleg a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év utolsó napja.

Változik az elévülési idő új eljárás eseténAz adó megállapításához való jog elévülése 6 hónap helyett 12 hónapra változik 2015. január 1-jétől, ha a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve, ha az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

Jelentősen bővül a kapcsolt vállalkozások köreAz új adócsomag jelentősen kibővíti a kapcsolt vállalkozás fogalmát azzal az esettel, ha a felek közötti azonos ügyvezetésen keresztül megvalósul a döntő befolyás a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára.

A változtatás alapja az, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében is szükséges azon tranzakciókra vonatkozóan is a szokásos piaci ár elve szerinti adózás megkövetelése, ahol a felek jelenleg nem minősülnének kapcsolt vállalkozásnak, azonban az ügylet, a felek közötti valamely speciális kapcsolódás miatt mégsem tekinthető teljesen független körülmények közötti, piaci alapon létrejöttnek.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Házastársi üzletrész-öröklés az új ptk. alapján

Adózói kérdés: Kft. tag (ügyvezető) elhalálozása esetén milyen szabályok vannak a házastárs öröklésére? – kérdezte olvasónk az adózona.hu oldalon. 

Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd adótanácsadónk válaszolt.

Az új Ptk. szerint a házastárs is egy gyermekrészt örököl – kezdte válaszát Szeiler Nikolett, emlékeztetve, hogy ezekről a szabályokról korábban már írt az Adózóna.
Az új Ptk. rendelkezései jelentősen eltérnek a korábbi gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltaktól, ennek oka az új törvényben történő szemléletváltás. Üzletrész öröklése esetén nem alkalmazhatók kizárólag az öröklés szabályai, mert az üzletrész nem csupán vagyoni érték, hiszen az örökös tagjává is válik egy társaságnak. A jogban jól ismert, a „társaság zártságának” elve alapján azonban a jogutód csak a társaság beleegyezése alapján válhat a társaság tagjává.

Amennyiben a társasági szerződés ezt kizárja, vagy a tagok nem engedik a jogutód belépését, akkor a jogutóddal el kell számolni.

Az új Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy már a társasági szerződésben a tagok is kijelölhetnek olyan személyeket, akik öröklés esetén az örököstől kötelezően, szabott határidőn belül megvásárolják az üzletrészt. Amennyiben a társaság tagjai úgy döntenek, hogy az örökös tagként beléphet a cégbe, a hagyatéki végzéssel kérhető a tagjegyzékbe való bejegyzés.

3:170. § [Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra]
(1) A tag halála esetén örököse, a jogi személy tag átalakulása, egyesülése, szétválása vagy jogszabály alapján az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlása esetén a jogutód – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett – kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.

(2) Az ügyvezető megtagadhatja az örökös vagy a jogutód bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös vagy a jogutód bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek vagy a jogutódnak kifizetik. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg.

Összefoglalva tehát a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaság esetében is lehetőség van a tagság továbbvitelére a fentiekben meghatározottak szerint, ugyanakkor, ha ez nem történik meg, az örökössel el kell számolni.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.