A kormány nyilatkozata szerint a NAV másfélezer adózónak küldte ki ajánlatát önellenőrzésre az Amerikából származó osztaléka miatt. Az ügytipusokból azonban az tűnik ki, hogy drágább volt a tértivevényes levelek kiküldése és az apparátus fenntartása, mint a befizetett összegek. Hogy miért? Mert ennek a másfélezer embernek a többsége amerikai nagyvállalatoknál dolgozik és a munkabérük része, hogy részvényeket kapnak, amelyből osztalékjövedelmük keletkezik.
Az eljárás pikantériája, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormányával kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a magyar adóból a külföldön megfizetett adó összege levonható. Az osztalékjövedelem után az USA a megengedett 15 százalék adót le is vonja. Mivel Magyarországon a személyi jövedelemadó (szja) a korábbi években 16 százalék volt, itthon a levonás után az 1 százalék adót kell bevallania és megfizetnie a magyar illetőségű személynek. 2016-ra az szja 15 százalékra csökkent, így 0 forint adót kell bevallani.
Úgy tűnik tehát, hogy a másfélezer ember önellenőrzésre történő felszólítása 1 százalék adó miatt történik tekintve, hogy az USA természetesen levonja a maximális 15 százalék adóját. A részvénypiacot vizsgálva elmondható, hogy még a legnagyobb vállalatok, legmagasabb szinteken lévő dolgozóinak is csak pár ezer forintot kell, hogy bevalljanak és megfizessenek.
Az osztalék adózásaA jövedelem tehát mindkét államban adóztatható, de az Amerikában megfizetett adó levonható a jövedelmet Magyarországon terhelő adóból.
Ha az USA-ban levont adó mértéke a maximálisan megengedett 15 százalék, akkor 2013-2015 között az osztalék után Magyarországon 1 százalék adót kell megfizetni, 2016-tól pedig nincs adófizetési kötelezettség nincs.
Az osztalékjövedelem után 14 százalékos ehofizetési kötelezettség is keletkezik a felső határ megfizetéséig. A 14 százalékos eho felső határa: évi 450 ezer forint.
A jutalomként kapott részvények főszabályként munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülnek. A munkaviszonyból származó jövedelemmel azonos módon kell az adókötelezettségeket megállapítani, kivéve, ha az szja törvény szerinti dolgozói részvényről van szó.
Az szja törvény „értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték”-re vonatkozó rendelkezései szerint:
77/A § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.(2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
Úgy tűnik tehát, hogy a másfélezer ember önellenőrzésre történő felszólítása 1 százalék adó miatt történik tekintve, hogy az USA természetesen levonja a maximális 15 százalék adóját. A részvénypiacot vizsgálva elmondható, hogy még a legnagyobb vállalatok, legmagasabb szinteken lévő dolgozóinak is csak pár ezer forintot kell, hogy bevalljanak és megfizessenek.
Az osztalék adózásaA jövedelem tehát mindkét államban adóztatható, de az Amerikában megfizetett adó levonható a jövedelmet Magyarországon terhelő adóból.
Ha az USA-ban levont adó mértéke a maximálisan megengedett 15 százalék, akkor 2013-2015 között az osztalék után Magyarországon 1 százalék adót kell megfizetni, 2016-tól pedig nincs adófizetési kötelezettség nincs.
Az osztalékjövedelem után 14 százalékos ehofizetési kötelezettség is keletkezik a felső határ megfizetéséig. A 14 százalékos eho felső határa: évi 450 ezer forint.
A jutalomként kapott részvények főszabályként munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülnek. A munkaviszonyból származó jövedelemmel azonos módon kell az adókötelezettségeket megállapítani, kivéve, ha az szja törvény szerinti dolgozói részvényről van szó.
Az szja törvény „értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték”-re vonatkozó rendelkezései szerint:
77/A § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.(2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
d) az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;
Értékesített részvényekAz értékpapír-átruházásból származó bevételnek az a része, amely meghaladja a megszerzésére fordított és a járulékos költségek együttes összegét, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.
Az értékpapír eladásából származó jövedelem – azaz az árfolyamnyereség – az Egyezmények szerint általában a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható.
A magyar szabályok szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a külföldön megfizetett adó a belföldi adókötelezettségből levonható, ha olyan országból származik, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk. Ha olyan országban történt az adófizetés, amellyel nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető az adó, de legalább a jövedelem 5 százalékának megfelelő összeget meg kell fizetni.
Kiegészítő adókötelezettségHa az összes körülmény figyelembevételével megállapítjuk, hogy valamely jövedelem nem belföldön, hanem egy másik államban adóztatható, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy belföldön a jövedelemmel összefüggésben egyáltalán nem lesz a jövedelemszerzőnek adókötelezettsége.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy azoknál a jövedelmeknél is keletkezhet kiegészítő jellegű adókötelezettség, amelyek nem belföldön, hanem a külföldi államban adóztathatók.
Ilyenek azok az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyek külföldön adóztathatóak és olyan külföldi államból származnak, amellyel van Magyarországnak kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ezeket a jövedelmeket ugyan az összevont adóalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni, de a bevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell.
Az értékpapír eladásából származó jövedelem – azaz az árfolyamnyereség – az Egyezmények szerint általában a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható.
A magyar szabályok szerint az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a külföldön megfizetett adó a belföldi adókötelezettségből levonható, ha olyan országból származik, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk. Ha olyan országban történt az adófizetés, amellyel nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval akkor is csökkenthető az adó, de legalább a jövedelem 5 százalékának megfelelő összeget meg kell fizetni.
Kiegészítő adókötelezettségHa az összes körülmény figyelembevételével megállapítjuk, hogy valamely jövedelem nem belföldön, hanem egy másik államban adóztatható, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy belföldön a jövedelemmel összefüggésben egyáltalán nem lesz a jövedelemszerzőnek adókötelezettsége.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy azoknál a jövedelmeknél is keletkezhet kiegészítő jellegű adókötelezettség, amelyek nem belföldön, hanem a külföldi államban adóztathatók.
Ilyenek azok az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyek külföldön adóztathatóak és olyan külföldi államból származnak, amellyel van Magyarországnak kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ezeket a jövedelmeket ugyan az összevont adóalap számításánál figyelmen kívül kell hagyni, de a bevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése