dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
Nem szabad hagyatkoznunk a régről bevésődött szabályokra. Az
új polgári törvénykönyvből (Ptk.) ezúttal a követelés elévülésével,
illetve az ingatlanvásárlással kapcsolatos passzusokra hívjuk fel a
figyelmet, amelyek ismerete nélkül hatalmas veszteség érheti az embert.
Új szabályok az elévülésben
A követelések elévülési ideje nem változott, 5 év maradt az új Ptk. szerint is, viszont jelentősen változtak az elévülés megszakadásának szabályai. Amíg a régi Ptk. szerint elegendő volt az adós felszólítása, ezentúl az elévülési idő megszakításához a kötelezettel szembeni bírósági eljárásra lesz szükség. Ez történhet fizetési meghagyás kibocsátása vagy klasszikus polgári peres eljárás útján.
További követelménye az elévülés megszakadásának, hogy az így megindított eljárásnak érdemben és jogerősen le kell zárulnia. Amennyiben a peres eljárás bármely okból megszűnik – például a felperes eláll a keresettől –, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha nem is indítottunk volna pert. Ezeket a szabályokat azonban csak a Ptk. hatálybalépése után keletkezett ügyletekre kell alkalmazni, azaz a 2014. március 15. napja előtt megkötött szerződések, kölcsönszerződések elévülési ideje még megszakítható fizetési felszólítással.
hirdetés
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
(3) Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
(4) Az elévülést kizáró megállapodás semmis.
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Ingatlan adásvételi szerződés esetén a lakásban lakó házastárs, bejegyzett, regisztrált házastárs hozzájárulását is kérni kellAz ingatlan adásvételi szerződés megkötése után gyakran szembesül azzal a vevő, hogy az újonnan vásárolt ingatlanba az eladón kívül más személyek, cégek vannak bejelentve. A szerződésbe minden esetben bele kell foglalni az eladó szavatossági nyilatkozatát arról, hogy gondoskodik ezen magánszemélyek kijelentkezéséről, illetve a társaságok székhely, fióktelep, telephelyének módosításáról. Az új Ptk.-nak a Családjogi részében elrejtett szabálya azonban egy olyan, ingatlan-nyilvántartáson kívüli jogot hoz létre, amely megakadályozhatja azt, hogy a vevő birtokba vegye új lakását.
A jogeset szerint férj és feleség már nem volt túl jó viszonyban és kizárólag a férj nevén lévő lakást a férj adásvételi szerződéssel eladta. A feleség erről nem tudott, ráadásul a lakásban élt életvitelszerűen. Ebben az esetben az Ptk. alapján a lakás új vevője nem tud birtokba kerülni, mert a feleséget olyan erős használati jog védi, amely szerint akár élete végéig is a lakásban élhet.
Sőt, a törvény szerint az sem szünteti meg a feleség lakáshoz fűződő használati jogát, ha a házasságot felbontják, de a feleség a lakásban marad.
A családjogról szóló fejezet 4:77-es szakasza (3) bekezdése biztosítja a házastárs, regisztrált élettárs, bejegyzett élettárs számára a használati jogot, amely megakadályozhatja a vevő beköltözését, birtoklását:
4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai]
(1) A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.(2) A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.(3) A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.A fentiek alapján tehát, amennyiben adásvételi szerződést kötünk, az eladónak a szerződésben ki kell jelentenie, hogy nincs olyan feleség, élettárs, aki a 4:77 szakasz alapján lakhatna a lakásban. Amennyiben van feleség vagy élettárs, akkor a férjet, mint kizárólagos tulajdonost kötelezni kell rá, hogy mutasson be egy lakáshasználatról szóló feleségével kötött szerződést, vagy nyilatkozatot, amelyben a feleség kijelenti, hogy nem lakik a lakásban, az abban való életvitelszerű tartózkodásra nem tart igényt.
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése