Az ipa alapjának csökkentése

Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.

Ám a törvényes adóoptimalizálásnál is résen kell lenni. A csökkentő tételek alkalmazásának feltételeit maradéktalanul be kell tartani, mert egy adóhatósági ellenőrzés során a nem megfelelő módon csökkentett adó adóhiánynak minősülő adókülönbözetet eredményez és jogkövetkezményekkel jár, adóbírságot és késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget von maga után.

Az önkormányzatok által kivethető iparűzési adónál a jogszabályból következően az adó alapjának megállapításánál a nettó árbevételt csökkenteni kell:

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az iparűzési adó alapját csökkentő tételek közül a legtöbb problémát a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések okozhatják. Mi szükséges ahhoz, hogy ezeket a költségeket levonhassuk az iparűzési adó megállapításánál?

A közvetített szolgáltatás

Közvetített szolgáltatásról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a saját nevében vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben, de változatlan formában úgy adja tovább, hogy a megrendelővel írásban kötött szerződés tartalmazza a közvetítés lehetőségét, a számla pedig a közvetítés tényét. Az adóalany a szolgáltatás vevője és nyújtója is lesz egy személyben.

A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének, azaz ha az adóalany saját teljesítményt is értékesít, akkor a számlán a saját teljesítménytől elkülönülten kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás értékét és a számlára rá kell írni: „közvetített szolgáltatást tartalmaz”.

A levonhatóságnak nem feltétele az ár változatlansága, valamint a szolgáltatást nem kötelező egészben értékesíteni. A megvásárolt szolgáltatást adóalany részben vagy egészben, a vételi ártól akár eltérő áron is tovább értékesítheti.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a számviteli törvényben és a helyi adókról szóló törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál van egy igen fontos eltérés. Az iparűzési adó alapjából ugyanis csak akkor vonható le a közvetített szolgáltatás értéke, ha a felek írásos szerződéssel rendelkeznek. A számviteli törvényben a közvetített szolgáltatás meghatározásánál ez az „írásos” kitétel nem szerepel.

Az alvállalkozói teljesítés

Az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.

Az alvállalkozói teljesítés akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha az adóalany rendelkezik írásban kötött Ptk. szerinti vállalkozási szerződéssel mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával szemben.

Az új Polgári törvénykönyv a vállalkozási szerződésről az alábbiak szerint rendelkezik:

„6:238. § [Vállalkozási szerződés]

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.”

Nem szabad összekeverni a vállalkozási szerződést a megbízási szerződéssel. Vállalkozási szerződés csak olyan tevékenységre köthető, amely egy elérhető eredmény, mű megvalósítására irányul.  Alvállalkozói teljesítés címén az iparűzési adó alapjának csökkentéseként kizárólag vállalkozási szerződésen alapuló költség vonható le.

Nyilvántartás

Számviteli szempontból, illetve az adóalap számításának alátámasztására további követelmény, hogy az adóalany rendelkezzen olyan analitikus nyilvántartással, amely alapján egyértelműen végig követhető a gazdasági esemény és megállapítható, hogy mely számlák és szerződések tartoznak össze és hogy valóban közvetített szolgáltatásról, vagy alvállalkozói teljesítésről van szó.

A nyilvántartás tartalmazza legalább a megrendelő megnevezését, a kimenő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, eladási árát,   a megrendelővel kötött szerződés számát, a közvetített szolgáltatás megvásárlásáról szóló bejövő számla számát, a szolgáltatás megnevezését és vételi árát.

A nyilvántartás úgy is kialakítható, ha a könyvelésben úgynevezett költséghelyenként vagy munkaszámonként rögzítik a felmerült bevételeket és ráfordításokat.  A legfontosabb az egyedi megfeleltetés.

Az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értéke az iparűzési adó alapjából kizárólag akkor vonhatók le, ha annak jogszabályokban foglalt összes feltétele teljesül.

Egy a Legfelsőbb Bíróságig jutott ügyben a vizsgált adózó biztosító társaságokkal kötött szerződést biztosítások közvetítésére. A közvetítést nem maga végezte, hanem különböző társaságokkal és egyéni vállalkozókkal kötött határozatlan időre szóló megbízási szerződéseket a biztosító társaságok ajánlatainak értékesítésére. A részükre kifizetett jutalékot közvetített szolgáltatásként számolta el, amellyel csökkentette az iparűzési adó alapját. Az adóhatóság ezzel összefüggésben az iparűzési adóban adóhiányt állapított meg, amit többek között azzal indokolt, hogy az írásbeli szerződések nem tartalmazták a közvetítés lehetőségét és a szolgáltatás nem felelt meg a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek. A közvetített szolgáltatásként figyelembe vett összeg mind az adóhatóság, mind a bíróság megítélése szerint a megkötött biztosítások után járó, annak meghatározott része alapján százalékban előírt juttatás, tehát nem egy szolgáltatás, amit változatlan formában lehetett vagy lehetett volna közvetíteni.

Az iparűzési adó alapjának csökkentésekor kellő körültekintéssel kell a költségeket a közvetített szolgáltatások, vagy az alvállalkozói teljesítések közzé besorolni. Ha bármelyiknél akár csak egyetlen feltétel nem teljesül az egy adóhatósági ellenőrzés során az adóhiány és a szankciók figyelembevételével tetemes fizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Természetesen nem kívánunk elriasztani senkit a jogszerű adóalap csökkentéstől, csupán csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a későbbi bosszúságok elkerülése érdekében legyenek körültekintőek.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Törzstőkeemelés eredménytartalékból: így lehetséges

Lehetséges-e eredménytartalékból törzstőkét emelni?

A törzstőke emelésére több lehetőség áll a társaságok rendelkezésére. Ezek egyike az eredménytartalék terhére történő emelés.

Elsődlegesen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú tőkeemelésre csak akkor, és olyan mértékben kerülhet sor, amennyiben az a számviteli törvény 40. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

„40. § (1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy

b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)

kimutatott tőketartalék, valamint az – osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt, és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.”

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:201. paragrafusa  alapján a törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés további feltétele:

– a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata

– és a törzstőke felemelésének fedezetét igazoló 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámoló vagy közbenső mérleg.

Az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőke emelést a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával kell könyvelni a következőképpen T 413 - K 41. Az eredménytartalék csökken, a jegyzett tőke nő.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Kisokos hitelezőknek!

Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.

Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.

A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez.

A fizetési emlékeztetőben meg kell adni a lejárt számla adatait (számla száma, összege, eredeti fizetési határidő), valamint új határidőt a pénzügyi teljesítésre.

Ha az újabb határidő is eredménytelenül telik el, akkor küldhet egy fizetési felszólítást, ami már kevésbé udvarias, tartalmazza a kamatokat, behajtási költségeket, kötbért és utalást a nem teljesítés jogkövetkezményeire.

Az erre sem reagáló partnerek tartozásaival ügyvédhez fordulhat, aki írhat ügyvédi felszólító levelet, illetve elektronikus úgynevezett „fmh” (fizetési meghagyásos) levelet vagy akár felszámolási eljárást is kezdeményezhet az adóssal szemben.

Már a fizetési késedelem felfedezésekor ajánlott ellenőrizni, hogy az adós cég nem került-e végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá. A behajtási folyamat alatt ezt rendszeresen ellenőrizni kell, mert az elkésett hitelezői igénybejelentéssel rosszabb pozícióba kerülhet, vagy kimarad az eljárásból.

A hitelező fogalmát a Cstv. az alábbiak szerint definiálja:

„c) hitelező:          

ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban – a felszámolás kezdő időpontjáig – az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz-vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.”

Csődeljárás esetén a hitelezőknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől 30 nap áll rendelkezésre, hogy a fennálló követeléseiket bejelentsékaz adósnak és a vagyonfelügyelőnek.  A csődeljárás kezdő időpontja után keletkező követeléseket pedig nyolc munkanapon belül jelenthetik be.

Végelszámolásnál és felszámolási eljárásnál a hitelezői követelések bejelentésére rendelkezésre álló idő a közzétételtől számított 40 nap.

Végelszámolással csak akkor szüntethető meg a vállalkozás, ha a megszűnő társaságnak nem marad kiegyenlítetlen kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ha a végelszámolás rendben lezajlik és a társaság végelszámolással szűnik meg, akkor a hitelezők követelését az eljárás alatt kiegyenlítették. Ha ugyanis a végelszámoló a végelszámolási korrigált nyitó mérleg alapján megállapítja, hogy a cég vagyona nem elég a hitelezői követelések fedezetére és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, akkor haladéktalanul kérelmeznie kell a felszámolási lejárás lefolytatását.

Felszámolási eljárásban a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és akkor elégíti ki, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő a hitelezők számára igen fontos, mert annak elmulasztása jogvesztéssel jár és a hitelező követelésének a megszűnését eredményezi.

Kedvezőbb a helyzet, ha a hitelező végelszámolás során késlekedik a követelés bejelentésével. Végelszámolásnál a hitelezői követelés bejelentésére rendelkezésre álló határidő elmulasztása nem jár jogvesztéssel, de bonyolultabbá válik a követelés behajtása. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A hitelezői igénybejelentésnek tartalmaznia kell a követelés tőkeösszegét és jogcímét, a kamatkövetelést és a kamat számításának levezetését. Csatolni kell hozzá a követelést alátámasztó bizonylatokat (számlákat, szállítóleveleket, teljesítés-igazolásokat), valamint a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló bizonylatot, banki igazolást.

A követelés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező nyilvántartásba-vételi díjként a követelés 1 százalékát, de legalább 5000 forintot és

– csődeljárásban legfeljebb 100 ezer forintot a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára,

– felszámolási eljárásban legfeljebb 200 ezer forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára a bírósági ügyszámra hivatkozással befizessen.

Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet.

A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt alakíthatnak.

A választmány megalakításának feltétele:

– csődeljárásban, hogy azt a szavazati joggal rendelkező hitelezők legalább egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők a szavazatok több mint felével rendelkezzenek,

– felszámolási eljárásban, hogy azt legalább a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával.

Mindkét eljárásra vonatkozóan, ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és a részvételi arány már nem éri el a szükséges mértéket, a választmány a hitelezők számának csökkenésétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha addig kellő számú hitelező csatlakozott.

Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor az lesz a hitelezői választmány, amelyik több hitelezőt tömörít. A működő hitelezői választmányhoz később is csatlakozhatnak hitelezők. A csatlakozást nem lehet megtagadni, amennyiben a csatlakozni kívánók a választmány működésére kötött megállapodás feltételeit vállalják.

A választmány legalább három, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak.

A hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik:

– a választmány jogosultságait,

– a választmányt működtető hitelezők képviseletét,

– a működtetés forrásainak biztosítását,

– a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait.

A megalakulását követő három munkanapon belül a választmány megalakításáról az arról készült jegyzőkönyv és a megállapodás csatolásával értesíteni kell az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót.

A választmánynak ügyrendben kell szabályozni döntéshozatalának eljárásrendjét, és azt is, hogy a döntéseihez, intézkedéseihez hogyan kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét. Az ügyrendet öt munkanapon belül kell elfogadni.

A hitelezői választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, figyelemmel kíséri a vagyonfelügyelő és a felszámoló tevékenységét és gyakorolja a törvényben biztosított jogait. Például tájékoztatást kérhet az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről, amire az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt nyolc munkanapon belül köteles válaszolni.

Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Ok a családi perpatvarra: közös tulajdon, haszonélvezet

Gyakori, hogy hozzátartozó halála esetén többen örökölnek egy ingatlant, amelyen közös tulajdon keletkezik, nem ritkán az özvegy haszonélvezeti jogot is szerez az ingatlanon.

Olvasónk kérdése szolgáltatta témaválasztásunkat. A kérdés így szólt: „Négyfős családnál az egyik szülő halála után a túlélő házastárs (édesanya) megörökölte a családi ház felét (plusz haszonélvezet), a gyerekek pedig 1/4-1/4 részt. A túlélő házastárs közben örökölt egy ingatlant, amit nem adott el, hanem kiadta albérletbe. A gyerekek szeretnének különköltözni, és eladni a közös családi házat. Az édesanya viszont nem akarja eladni. Van-e arra lehetőség, hogy a gyerekek a szándékukat érvényesíthessék (a rájuk eső apai örökséget szeretnék), vagy a haszonélvezet mindent felülír?A legjobb családoknál is megesik, hogy ilyenkor örökre összevesznek, hiszen mindenkinek más az érdeke. A túlélő házastárs az ingatlanban szeretne maradni, a tulajdonosok pedig szeretnék értékesíteni részüket, hogy pénzhez jussanak. Közös lónak túrós a háta, szól a mondás, amely közös ingatlantulajdon esetén halmozottan is érvényes. Ha nem lenne az özvegynek haszonélvezete az ingatlanon, az újdonsült tulajdonosok akkor is sok mindenen képesek összekapni, a vagyon értékesítési árától kezdve, az ingatlan fenntartási költségein át, annak használati megosztásáig. Ha ilyen helyzetbe kerülne, a legrövidebb út a közös megegyezés, ha ennek nem látja lehetőségét, és a tulajdonosok közötti viszony végleg elmérgesedett, akkor bírósághoz lehet fordulni.

A tulajdonostársak jogai és kötelezettségeiKözös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog, ingatlan birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek sérelmére. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs elvégezheti, az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Az özvegy haszonélvezete az ingatlanonA túlélő házastársát, az örökösök mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.Olvasói kérdésünkben szereplő, özvegyi haszonélvezeti jog esetén a túlélő házastárs haszonélvezete mindent felülír, hacsak nem ő akarja, hogy a gyermekek megváltsák az ő haszonélvezeti jogát. Leegyszerűsítve: az özveggyel szemben a többi örökös nem fordulhat bírósághoz a haszonélvezeti jog megváltása iránt, viszont az özvegy kezdeményezheti ezt. Egyetlen lehetőség a közös megegyezés az özveggyel. (Ptk. 7:58, 7:59, 7:69) Ha az özvegy úgy dönt, hogy engedi a haszonélvezete megváltását, akkor a megváltásra kerülő vagyonból a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

Ha nem özvegyi haszonélvezeti jogról beszélünk, úgy bármelyik örökös kérheti a haszonélvezet megváltását.

Közös tulajdon megszüntetéseHa a felek bírósághoz fordulnak, a következő megosztási szabályok érvényesülnek: a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A természetben való megosztás csak igen ritkán lehetséges, általában a vagyontárgy tulajdonságai ezt nem teszik lehetővé. A természetbeni megosztás során előfordulhat, hogy az egyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadánál kisebb részt kap, ebben az esetben a bíróság rendelkezik a különbözet pénzbeli megtéríttetéséről.

Ha ez nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja, a tulajdonostárs magához válthatja. Ebben az esetben az egyik tulajdonostárs kivásárolhatja a másik tulajdonost, a bírósági eljárás során az ingatlanforgalmi szakvélemény által meghatározott áron.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.Értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

IlletékIngatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Jön az EGYKE uralom!

2015. július 15-től a NAV előtti új állandó képviseleti jogosultságot, vagy a korábban bejelentett képviseleti jog változását már csak az EGYKE adatlapon lehet bejelenteni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az állami adóhatóság előtti képviseleti eljárások egységesítése érdekében 2015. július 17-étől bevezeti az Egységes Képviseleti Adatlapot (a továbbiakban: EGYKE adatlapot). Az EGYKE adatlap a jelenleg alkalmazott, az elektronikus képviseleti jog bejelentésére szolgáló ’T180, az elektronikus képviseleti jog megszűnésére vonatkozó ’T182, és a papír alapú, személyes ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló ’VAMO adatlapokat váltja fel.A NAV előtti eljárásban az adózóknak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja járjon el. Az adózó a meghatalmazottja részére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-a értelmében az egyedi ügyre szóló meghatalmazás helyett olyan meghatalmazást is adhat, amely a meghatalmazottat hosszabb távra, az ügyek meghatározott csoportjában állandó jelleggel, meghatározott időpontig vagy a visszavonásig jogosítja képviseletre.

A képviselő 2015. július 17-étől már csak ezen az EGYKE adatlapon teljesítheti a bejelentési kötelezettségét. Az adatlap tekintetében képviselő a törvényes képviselő, az Art. szerint állandó képviseleti jogosultsággal rendelkező meghatalmazott, valamint megbízott, továbbá a szerencsejáték ügyek, ajándéksorsolási, játékautomata üzemeltetési ügyek intézésére vonatkozó meghatalmazás esetén a képviselő.

Az EGYKE adatlappal az adóhatóság célja, hogy egységesített formában, egyetlen adatlapot rendszeresítsen a NAV előtti képviselet bejelentésére, mellyel a meghatalmazottak, megbízottak, törvényes képviselők bejelentésével járó adminisztrációs terhek remélhetőleg jelentősen csökkennek.

Az adóügyek intézésére adott állandó meghatalmazás, megbízás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Az állami adóhatóság a képviseleti jogosultság bejelentésére korábban külön adatlapot rendszeresített az adóügyek papíron, vagy személyesen történő intézésére, valamint külön adatlapot az elektronikus ügyintézésre.

Az EGYKE adatlap az alábbi bejelentésekre alkalmas: 

• személyes és papíron történő ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető adóügyekben,
• állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt elektronikus úton intézhető adóügyekben,
• a telefonon intézhető adóügyekre vonatkozó jogosultságok bejelentése akár valamennyi telefonon intézhető ügyre, akár egyes ügytípusokra vonatkozóan,
• személyes és papír alapú ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adóhatóság előtt intézhető szerencsejáték ügyekben,
• személyes, papír alapú és elektronikus ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az ajándéksorsolási és játékautomata üzemeltetési ügyekben,
• a törvényes képviselő adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó jogosultságának bejelentése (abban az esetben, amikor nem történik automatikus jogosultság képzés),
• a képviseleti jogosultság megszűnésének bejelentése bármely felsorolt ügytípusban.

Az EGYKE adatlap bevezetését követően az állandó meghatalmazottaknak, megbízottaknak elegendő csupán egy adatlapot benyújtaniuk valamennyi képviseleti jogosultságuk, vagy a képviseleti jogukban történő változás, valamint a képviseleti jog megszűnésének bejelentésére.

Az új adatlap bevezetése miatt azoknak a képviselőknek, akik már rendelkeznek élő képviseleti joggal, tehát az adóhatóság automatikusan megképezte az elektronikus ügyintézési jogukat, vagy adtak be korábban az adóügyek papíron, személyesen történő intézésére, illetve az elektronikus ügyintézésre vonatkozó (’VAMO vagy ’T180 jelű) adatlapot, nem kell újra bejelenteniük a képviseleti jogukat az EGYKE adatlapon.

Az új állandó képviseleti jogosultságot, vagy a korábban bejelentett képviseleti jogváltozását azonban már csak az EGYKE adatlapon lehet bejelenteni.

Az EGYKE adatlapot az általános nyomtatványkitöltő programban letöltve, onnan kinyomtatva, majd kézzel, illetve elektronikusan kitöltve, kinyomtatva, vagy elektronikusan elküldve lehet továbbítani az állami adóhatóság részére.

Lehetőség van arra is , hogy képviselő nélkül teljesítsék adózók a kötelezettségeiket, ebben az esetben az adatlapot nem kell benyújtaniuk, elegendő az „ügyfélkapu” létesítésére feljogosított szerveknél (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, fővárosi és megyei kormányhivatalok, ezek járási hivatalai, az állami adóhatóság központi ügyfélszolgálatai és kijelölt kirendeltségei, a Magyar Posta Zrt. hivatalai, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletei) regisztráltatniuk magukat.

Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága hatáskörébe tartozó adózók kivételével, a NAV bármelyik adóigazgatósága eljárhat az adózó állandó meghatalmazottjának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével kapcsolatos ügyintézéssel kapcsolatban, így a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személyek adóügyében is.

Ha adózó nem tesz eleget regisztrációs kötelezettségének, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan nyújtja be, akkor az Art. 172. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható.

Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett újonnan alakult adózók az adószám megszerzését követően nyolc napon belül kötelesek az adóügyek elektronikus intézése érdekében ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítés kezdeményezését követő nyolc napon belül bejelentést kell tenniük az állami adóhatósághoz. Ha az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a nyolcnapos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani.

Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti az adóügyekre vonatkozó adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő nyolc napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Hogyan juthat hozzá a zálog-követeléséhez, ha végrehajt a NAV?

Mit tehet a jelzálogjog-jogosult, ha a tudomására jut, hogy a zálogkötelezett ellen végrehajtást indított a NAV? – kérdezte adozona.hu olvasónk. dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

"Egy cég 2013 májusában zálogjogot alapított egy másik társaság tulajdonában lévő gépjárműre, ezt feltüntették a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) zálogjogi nyilvántartásában is. A jelzálogjog-jogosult cég tudomására jutott, hogy a zálogkötelezett ellen NAV-végrehajtás indult. A fizetési kötelezettségét a jelzálogjog-jogosult céggel szemben sem teljesítette. A kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan tudja a jelzálogjog jogosultja a követelését a zálogkötelezettel szemben érvényesíteni, illetve van-e arra lehetőség, hogy az érintett gépjármű a jelzálogjog-jogosult társaság tulajdonába kerüljön – természetesen értékegyeztetéssel?" – kérdezte olvasónk.

A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról, mely vagyontárgyait terheli zálogjog. A végrehajtó továbbá betekint a MOKK által vezetett nyilvántartásokba, és haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) 114. paragrafusának (1) bekezdése szerint a végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A paragrafusának (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

A végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti. Tehát, amennyiben a NAV végrehajtó nem jelentkezett a jelzálogjog-jogosult cégnél, annak mindenképpenen jeleznie kellene a zálogjogot.

Amennyiben nem foglalta még le a NAV a zálogjoggal terhelt ingóságot, akkor

– közösen értékesíthetik az ingóságot;

– ha zálogszerződés közjegyző útján köttetett, akkor az ilyen közokiratot a zálogjog megnyíltakor a bíróság végrehajtási záradékkal láthatja el, s ez alapján azonnal megindulhat a végrehajtás a zálogtárgy árverése végett;

– végső esetben a bíróságtól kell kérni, hogy jogerős határozatában állapítsa meg, hogy az adós nem teljesített, felszólítja őt – határidő kitűzésével – kötelezettsége teljesítésére.

Amennyiben a bíróság által megállapított határidő is eredménytelenül telik el, a jogosult végrehajtási lap kiállítását kérheti a bíróságtól, és ennek birtokában foganatosítható a végrehajtás, amelyet legtöbbször bírósági végrehajtó végez.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

Mit tehetünk, ha a cég nem jelenti ki székhelyét a lakásunkból?

Adózói kérdés a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodához az adózona.hu oldalról:

Vállalkozás székhelyének törlése

Tisztelt Cím! Lakóingatlant vásároltam, amelyről utólag kiderült, hogy az előző tulajdonos vállalkozásának a székhelye, mely vállalkozásnak adótartozása is van. Mit tehetek, kihez forduljak, hogy ezt a székhelyet töröljék? (A volt tulajdonos nem elérhető.)

Kedves Olvasó!

Sajnos nagyon sok esetben előfordul, hogy a korábbi tulajdonos, a már nem is működő cégét nem jelenti ki az eladott lakásból. Ennek az oka a hanyagságon kívül, hogy a módosítás illeték és közzététel köteles és az ügyvédi munkadíjat is finanszíroznia kell. Természetesen a legegyszerűbb módja a kijelentésnek, ha ezt a régi tulajdonos teszi meg. A bonyolultabb formája az, hogy ír egy törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a cégbíróságnak, amelyben leírja, hogy nem adott engedélyt a régi tulajdonosnak, hogy a lakást székhelyként használhassa.

A törvényességi felügyeleti eljárás szabályait a 2006. évi V. törvény -  a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról - tartalmazza.

A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. Ennek keretében a cégbíróság a törvényben meghatározott esetekben hivatalból jogosult a cégjegyzékadatnak a cégjegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére.

A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,

b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,

c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a cégjegyzék nem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,

d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,

e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

A cégbíróság eljárása kérelemre

Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását

a) az ügyész,

b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében

ba) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv,

bb)a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara,

c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti.

A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell, tehát csatolni kell egy nem hiteles tulajdoni lapot is.

A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása

A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a cég valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

 A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - mely az eljárás okától függően a cégnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható -

a) írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve

b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg.

A cégbíróság intézkedései

A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

- a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,

-megsemmisíti a cég által hozott jogszabálysértő vagy a cég létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát írja elő,

- ha a cég törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a cég legfőbb szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a cég költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,

- ha a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki.

Törvényességi felügyeleti eljárásnál egy nagyon hosszú akár évekig tartó eljárásra kell számítania, hacsak nem a figyelmeztetés miatt a régi tulajdonos megváltoztatja a székhelyét.

Üdvözlettel

Dr. Szeiler Nikolett

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.