Lehetséges-e egy magyar cég székhelyét külföldre áthelyezni? A nagyobb vállalatoknak kedvező megoldás lenne az európai részvénytársaság, amelynek szabályait egy tíz éve hatályba lépett egységes uniós rendelet szabályozza, tapasztalatok szerint mégis kevesen tudják, hogy létezik ez a társasági forma.
Sok olvasónk kérdezi, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy magyar cég a székhelyét más tagállamba vagy külföldre kívánja áthelyezni. A kérdésre a legkiválóbb példát egy magyar bt. ügye szolgáltatja, az ügyet Európa szerte „Cartesio-ügynek” nevezik.
Egy magyar betéti társaság, a Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. át kívánta helyezni a székhelyét Olaszországba. Az olasz jog és a magyar jog is a bejegyzés elvét alkalmazza a társaságokra. A társaság csupán a tényleges székhelyét rakta volna át, ugyanakkor továbbra is a magyar jog hatálya alá tartozott volna, Magyarországon maradt volna bejegyezve.
Egy magyar betéti társaság, a Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. át kívánta helyezni a székhelyét Olaszországba. Az olasz jog és a magyar jog is a bejegyzés elvét alkalmazza a társaságokra. A társaság csupán a tényleges székhelyét rakta volna át, ugyanakkor továbbra is a magyar jog hatálya alá tartozott volna, Magyarországon maradt volna bejegyezve.
A külföldi székhely bejegyzését a magyar cégbíróság elutasította. A cégbíróság úgy érvelt, hogy az európai jog által biztosított letelepedés szabadsága nem ad jogot a társaságoknak, hogy a székhelyüket egyik tagállamból a másikba áthelyezzék. A Cartesio Bt. a döntés ellen bírósághoz, a Szegedi Ítélőtáblához fordult, amely előzetes döntést kért az Európai Bíróságtól.
Az Európai Bíróság az ügyben kimondta: Magyarország belső joga alapján létrejött társaság nem helyezheti át a székhelyét egy másik tagállamba úgy, hogy közben megtartja a belső jog által biztosított honosságát. A székhelyáthelyezés uniós liberalizálása ezidáig elmaradt, így tehát magyar társaság nem helyezheti át a székhelyét más tagállamba.
Megjegyezném, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) a cég székhelye alatt a cég bejegyzett székhelyét érti, mely akár el is térhet a cég tényleges működésének helyétől, azaz a központi ügyvezetés helyétől. A központi ügyvezetés helyét így akár külföldre is lehet helyezni, ezáltal pedig nem változik meg a társaság bejegyzett székhelye, illetve a társaságra alkalmazandó jog.
A Ptk. 3:96. § [A társaság tevékenységének helye]
(1) Ha a társaság székhelye nem azonos a társaság központi ügyintézésének helyével, a létesítő okiratban a központi ügyintézés helyét is meg kell jelölni.
(2) A létesítő okiratban a társaság telephelyét és fióktelepét fel kell tüntetni, ha annak a nyilvántartásba való bejegyzését a társaság kéri.
Mi lehet a megoldás?
A társaságoknak számos egyéb lehetőségük van, ha más tagállamban kívánnak tevékenykedni: fióktelepet, leányvállalatot alapíthatnak, beolvadhatnak egy külföldi cégbe, vagy európai részvénytársaságot is létrehozhatnak.
Az európai részvénytársaság fogalmát és a más tagállamba történő székhely-áthelyezés lehetőségét a 2004. évi XLV. törvény szabályozza Ezt a cégformát igen kevesen ismerik, noha új fejezetet nyitott a társasági jogban és új távlatokat mutatott az adótervezés lehetőségében. Az európai részvénytársaság székhelye más tagállamba áthelyezhető.
Erről a törvény 13. §-a rendelkezik. Eszerint, ha az európai részvénytársaság székhelyének egy másik tagállamba történő áthelyezését határozza el, a székhelyáthelyezés ellen szavazó kisebbségi részvényesekkel el kell számolni – a törvényben meghatározott módon. Ha a Magyarországon működő európai részvénytársaság székhelyét más tagállamba helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal –köteles a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150 napon belül.
Ha az európai részvénytársaság székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át, a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.
Az európai részvénytársaság könyvviteli nyilvántartásait a nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni. Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai részvénytársaság székhelyének Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a nyitóleltárt és a nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt kell – ugyanezen időponttal – átszámítani a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a számviteli törvény előírásai szerint.
A magyar európai részvénytársaságról szóló törvény ugyanakkor csak részletszabályokat állapít meg. A Magyarországon bejegyzett európai részvénytársaságra vonatkozó rendelkezéseket egy egységes európai uniós jogszabály, a 2157/2001/EK rendelet az európai részvénytársaság (SE) statútumáról határozza meg. Így ugyanazokkal a feltételekkel működik egy rt. Bécsben vagy Londonban, mint Budapesten,
Az európai részvénytársaság minimális tőkéje 120?000?euró (jelenlegi árfolyamon számítva több mint 37 millió forint), alapítása pedig történhet egyesüléssel, holdingtársaság létrehozásával, közös leányvállalat alapításával, valamint a tagállami jogszabályok szerint korábban megalapított nyilvános részvénytársaság átalakításával. Egyesülést csak a különböző tagállamok nyilvános részvénytársaságai hajthatnak végre.
Az európai részvénytársaság minimális tőkéje 120?000?euró (jelenlegi árfolyamon számítva több mint 37 millió forint), alapítása pedig történhet egyesüléssel, holdingtársaság létrehozásával, közös leányvállalat alapításával, valamint a tagállami jogszabályok szerint korábban megalapított nyilvános részvénytársaság átalakításával. Egyesülést csak a különböző tagállamok nyilvános részvénytársaságai hajthatnak végre.
Európai holdingtársaságot minden nyilvános részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság alapíthat, amennyiben különböző tagállamokban lévő székhelyekkel vagy a székhelytől eltérő tagállamban lévő leányvállalatokkal, illetve fiókintézményekkel rendelkezik.
Ezzel a cégformával megvalósítható a vállalatok mobilitása az Európai Unióban. Ezt a cégformát azon vállalkozásoknak ajánljuk, akik már működő társaságok, és szükségük van arra, hogy a tevékenységüket több tagállamban egy cégként folytassák.
Dr. Szeiler Nikolett adozona.hu oldalon megjelent cikke alapján
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése