Társaságunk tagjai az évek során jelentős összeget fizettek be a társaság pénztárába. A befizetést tagi kölcsönként adták. Át lehet-e vezetni a tagi kölcsönt a tőkeelemek közé végelszámolás megkezdése után? - az adózona.hu oldalon tehetik fel kérdéseiket-
A válaszom röviden az, hogy lehet, azonban a NAV a végelszámolás esetén történő kötelező adóvizsgálat során - a lentebb látható tájékoztatója okán - ezt nem fogja elfogadni, hiszen evvel a vállalkozás célja valószínűleg az adó/illeték elkerülése.
A válaszomat hosszabban itt találja, az említett tájékoztatóval egyetemben:
A gazdasági társaságoknál a törzstőke, alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, így a társaság által elismert tagi kölcsön összegével is, a Ptk. 3:99. § (1) bekezdésére tekintettel, ha azt az adós elismerte vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Számviteli szempontból tehát nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa.
A jegyzett tőke-emelés bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. A követelés átruházása tehát nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (1) bekezdés c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja szerint vagyoni értékű jog: a földhasználat, haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat - továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.
Továbbá az ilyen juttatás a vizsterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya. (Itv. 18. § (2) bek.)
Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőke emelés esetén.
Az alaptőke felemelése mellett a tőketartalékba is lehet eszközátadást helyezni. Ezt azonban csak a tőkeemeléssel egyidejűleg vagy alapításkor lehet megtenni, úgy hogy a tulajdonosok a jegyzett tőkénél magasabb (névérték feletti) összeget teljesítenek és az így rendelkezésre bocsátott többletet a tőketartalék számlával szemben számolják el.
Az elszámolás egyik bizonylata a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve az azokról szóló közgyűlési (taggyűlési) határozat, amelynek a jegyzett tőke és tőketartalék fedezetét képező eszközökre vonatkozóan is kell részletes adatokat tartalmaznia. A másik bizonylat a cégbírósági bejegyzésről szóló végzés, amely jogerőre emeli a jegyzett tőkét illetve annak emelését. Az elszámoláshoz mindkét bizonylattal együttesen rendelkezni szükséges. Tehát nem elég egy, például taggyűlési nyilatkozat a tőkeemelésről. Ebből következik, hogy nem lehet közvetlenül a tőketartalékba helyezni olyan eszközátadást, amely nem alapításhoz vagy tőkeemeléshez kapcsolódik.
Ugyan a számviteli törvény és a Ptk. rendelkezései a fent leírtak szerint megengedik a tagi kölcsön apportálását, de jelen esetben figyelemmel kell lenni, arra is, hogy a társaság végelszámolása esetén kötelező az adóellenőrzés, melynek során az ilyen megoldást az adóhatóság negatívan ítélheti meg. A NAV egy korábbi tájékoztatójában az alábbiakat írta a tagi kölcsön apportálásával kapcsolatban a végelszámolás során:
„Más cégek úgy is próbálták a kötelezettségüket rendezni, hogy a tagok kölcsön követeléseivel
apportként megemelték a társaság törzstőkéjét. Azonban a tartozásnak ilyen módon történő
rendezésére sincs lehetőség. Önmagában a cégbírósági változásbejegyző végzés nem teszi a
tőkeemelést adójogi szempontból jogszerűvé, ha maga a tőkeemelés az Art. rendelkezéseibe
ütközik. Adózó olyan saját magával szemben fennálló követelést apportált, melynek
kielégítésére vagyoni, pénzügyi eszközök hiányában nincs lehetőség és nem is várható, hogy
lesz, így az apportált követelés nem bírt olyan vagyoni értékkel, melynek segítségével a
társaság eredményes működése helyreállítható lett volna. Az eljárás nem jóhiszemű, hiszen
csupán arra irányul, hogy a társaság kötelezettségét oly módon tudja rendezni, mely nem jár
pénzügyi teljesítéssel, adójogi vonzattal és így a tartozása eltűnjön, ezáltal meg tudjon szűnni
végelszámolással.”
Üdvözlettel:
Dr. Szeiler Nikolett
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése