Kérdés: Most alakult bt.-nél felmerült az a kérdés, hogy budapesti cégként fél évig egy vidéki városban kell tervező, karbantartó feladatot elvégezni. Ahhoz, hogy ott dolgozni tudjon a munkát végző, és ne kelljen naponta hazautaznia, bérelt egy lakást. Az ott felmerült költségeket csak akkor tudom elszámolni, ha ott telephelyet létesít. Az iparűzési adó szempontjából sem mindegy, hogy a fővárosban, vagy a vidéki városban adózik. Kell-e ilyen esetben a cégbíróságon bejelenteni, vagy elszámolhatók a felmerült költségek (kiküldetési útiköltség, bérleti díj, stb.)? IPA miatt ott be kell-e jelentkezni?
Kedves Olvasó!
Kérdésére a következő törvényhelyek adnak választ, így szükséges lenne tudni még, hogy mivel foglalkozik pontosan a cég, az adózási kérdéseknél pedig fontos, hogy cégtől vagy magánszemélytől bérelné az ingatlant:
1990. évi C. törvény a helyi adókról : HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya
35. §(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2)Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
37. §(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2)Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7.§ (2) bekezdése szerint a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfatv.) 254. § (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany ott telepedik le gazdasági céllal, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó telephelye van.
Az Áfatv. 254. § (2) bekezdése értelmében abban az esetben, ha e törvény a gazdasági célú letelepedés helyéhez joghatást fűz, és az adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a joghatást a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett.
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 4. § 33. pontjának a) alpontja szerint telephely olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (3) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét.
Az Art. 17. § (3) bekezdésének h) pontja alapján az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 178. § 27. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét.
Az Art. 178. § 27. pontja szerint telephely az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.
Az Art. 172. § (1) bekezdésének a) és c) pontjai értelmében a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét egyáltalán nem, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.
A fentiek tekintetében a cégbírósághoz a tartósan igénybe vett székhelyet, telephelyet kell bejelentenie, az adóhatósághoz viszont be kell jelentenie a cégbírósághoz be nem jelentett telephelyet is. A helyi iparűzési adó fizetése a fenti helyi adó törvényben kifejtett tevékenységtől függ. A bérleti díj elszámolásánál pedig arra is figyelnie kell, hogy kitől bérli az ingatlant, cégtől vagy magánszemélytől, a bérelt ingatlan költségeinél pedig nem számolhatóak el a bérbeadó nevére jövő számlák, így a bérleti szerződésben a díjat szükséges ennek tekintetében szabályozni.
Az ügy teljes körű ismeretében lehet eldönteni a kérdését, amennyiben maradtak még megválaszolatlan kérdései.
Üdvözlettel
Dr. Szeiler Nikolett
Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.
A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése